Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)

II. rész - Faragó Tamás: Városfejlődés a török kiűzése után: egy elhibázott városalapítás példája

Faragó Tamás

Városfejlődés a török kiűzése után:

egy elhibázott városalapítás példája

(Szentendre virágzása és hanyatlása 1690-1900 között)*

I.

Magyarország városi fejlődésében a késő középkor és a 20. század közötti időszakban négy szakaszt különböztethetünk meg:

1. / a középkori városi fejlődés külső és belső problémák együttes jelentkezése következtében a 16. század elején megtorpan, majd a török hódítás eredményeképpen a régi városhierarchia az 1540—1550-es években szétesik és a városhálózat - alkalmazkodva az ország politikailag és gazdaságilag különböző részekre történő osztódásához, ideiglenesen átalakul;

2. / a török uralom megszüntetése után az 1680-as években induló újratelepülési mozgalommal párhuzamosan a városhierarchia ismét változik és a 18. század végére sok tekintetben a késő középkori állapothoz hasonló viszonyok rekonstruálódnak;

3. / miközben Pest-Buda országos kereskedelmi központtá válásával megkezdődik az egységes nemzeti piac kialakulása, a 18. század végi gabonakonjunktúra hatására a magyarországi városhálózat átrendeződik, a középkori eredetű, régi városok egy része hanyatlásnak indul;

4. / a vasúthálózat 1846-tól kezdődő kiépülése, majd a 19. század harmadik harmadában meginduló rohamos iparosodás során a városhierarchia 18. század végén elindult átalakulása részben felgyorsul, részben módosul. Létrejönnek a modern magyarországi városhálózat alapjai, kialakul a budapesti nagyvárosi övezet.

Ahhoz, hogy a fenti négy szakasz jellegzetességeit, összefüggéseit megvilágíthassuk, az egyik megközelítési lehetőség

egy-egy város sorsának, fejlődésének monografikus jellegű tanulmányozása. Mi erre a célra Szentendrét, a Budapest

közelében fekvő mezővárost választottuk ki.* 1 Választásunkat több szempontból indokolhatjuk:

* A tanulmány első közlése: Faragó 1999. Jelen kötetünkben a szerző hozzájárulásával közöljük újra ezt a Szentendre története szempontjából alapvető elemzést.

1 Az eredeti tanulmányhoz fűzött utószó: az elemzés a berni nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus (1986) Jan de Vries és Myron Gutman által szervezett „The Dynamics of Urban Decline in the Late Middle Ages and Early Modern Times” című szekciója számára készült el és jelent meg angolul sokszorosított formában. Az itt közölt szöveg csak a változási tendenciákat jelző táblázatokkal és a felhasznált irodalom listájával egészült ki. A szervezők részvételre való felhívása több előre megfogalmazott kérdést tartalmazott, az előadás Szentendre fejlődésrajzát körvonalazó összefoglalója főként ezekre igyekszik válaszolni. Az említett városka kutatását elsősorban a kézművesség témájával kezdtem (Faragó 1979; Faragó 1985a; Faragó 1985b), majd jelen összefoglaló megírása után egy 1987-ben lefolytatott 19. századi mobilitás-vizsgálattal folytattam. Ennek a kézművesekre vonatkozó eredményét lásd a John Komlos, illetve azÁ. Varga László által szerkesztett tanulmánykötetekben (Faragó 1990; Faragó 1995). A Szentendre-kutatásnak részben alapját, részben eredményét képező terjedelmes összefoglaló tanulmány, amely több ponton Dóka Mára (Dóka 1981), illetve L. Gál Eva (L. Gál 1979) megállapításaitól eltérő eredményeket ígért, azonban végül is befejezetlen maradt. Először az 1838. évi pest-budai árvízzel kapcsolatos kutatások (Faragó 1988), majd egy sok tekintetben pályámat is átalakító, egyéves amerikai ösztöndíj állította meg a Szentendre történetével kapcsolatos kutatásaimat, majd érdeklődésem hamarosan végképp más irányba fordult.

131