Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Szentendre etnikai képe a 19-20. század fordulóján Sentandrejska srpska himna Tenor I. Tenor II. [ft. . ^ ‘*1“ Div - ni vo dje - el-je •y-if f*: P svopo-du - na- a-av-lje. SvjaSr-bi-i-ja t': i —— f * *»»«»* I l-Щ* * i * ** ? I*** г 1*1** 8 zna-a-a-a-je-e-et za ve-li - ко sla-a-av-lje. Ni-i-ko-laj, Ni-i-ko-laj! : I Ü pP'\"- "I Г ’о * ’ U * Svje - svja - tje - ej - si I *_! * po - о - ma )■■1 I f ■ *_« « Svje - svja - tje - ej - si, ff u Bog 9» ^ * *» i* tja - a iz - bra i? «:i? a - al ot iz la nih. Mi ze Sentandrejci, Slavni vsjego svjeta. I zivili spolu na mnogaja Ijeta! Nikolaj, Nikolaj! Svjesvjatjejsi pomagaj, Svjesvjatjejsi, Bog tja izbral Ot izbranih. 66. kép Muzsikáló és mulatozó társaság a Sztara Vodánál, 1910-es évek (FEMÚZ, F42042) 65. kép A szentendrei szerbek himnuszának kottája, 20. század (FEMÚZ, Ltsz. n.) Ugyanakkor nem csak a helyiek találkozási alkalmai voltak ezek az események. Az egyházi gyűlésekre, a hasonló ünnepségekre és főleg a búcsúra tömegesen érkeztek hazai és határontúli szerb vendégek, rendszeresen fellépett a Sloga budapesti egyházi énekkar és színi, illetve irodalmi előadásokkal az ottani Tökölyanum intézet diákjai.72 A reprezentációs szereplés, konkrétabban a nyilvános éneklés biztosítására, illetve általában a társas élet intézményesítésére, szerb lapok olvasására és az anyanyelvi társalgáshoz teret biztosítandó, tekintélyes, művelt polgárok - köztük Dordje Beslic és Nikola Ignjatovic — kezdeményezésére megalakult a Jávor egyesület (Jávor), énekkarral, tamburazenekarral, színjátszókörrel, és persze az általában olvasókörként működő, helyiségében (a görögkeleti iskola épületében) a tagok áldozatkészségének köszönhetően a hazai és a fontosabb szerbiai, sőt montenegrói újságok példányaival és másfélezer kötetes könyvtárral.73 Az egyesület minden évben megrendezte kórusművekből, műkedvelő szú 67. kép Maria Illits maga készítette szerb női öltözetben, amellyel a világkiállítás oklevelét elnyerte, 1889 (FEMÚZ, TD 74.61.1) lőadásból és természetesen táncmulatságból álló összejöveteleit, 1903 farsangján például felmutatta, „hogy városunk közönsége mily lelkes pártolója a zene- és színművészeinek”. Népes, egyúttal válogatott helyi és vidéki személyek előtt előbb a dalegylet lépett fel a „nagy zenei intelligenciájú” Csamprág István vezényletével, majd két vígjátékot adtak elő, melynek kapcsán a tudósító méltatta a szereplők kitűnő alakítását, illetve az egyesület elnöke, Ignyatovits János ebbéli érdemeit, s egyáltalán mindenkit, „aki tett a szépért, a jóért, a nemesért”.74 72 Bikar 2003:234. 73 Urosevics 1969b: 12-17; Bikar 2003: 232-233. 74 Szentendre és vidéke hírlapja, 1903. március 1., 3. 111
