Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból Összefoglalás A középkori Magyarországon az idő mérésére számos, különböző fajta napóra volt használatban, azonban ezek közül viszonylag csekély azok száma, amelyek manapság is tanulmányozhatóak. Különösen kevés az, amely régészeti feltárásból ismert, így a Kaposszentjakabon, a bencés apátság feltárásán előkerült napóra töredék ismertetése és elemzése több szempontból is fontos. A napóra bemutatásán kívül röviden kitértünk a napórákra általában, valamint az eddig Magyarországon előkerült fali és hordozható napórákra is, amit azért is tartottunk fontosnak, mert a régészeti kontextusból ismert napórákról ez idáig még nem készült összefoglalás. Erre azért is volt szükség, mert sokszor eme tárgyak inkább felkeltik a csillagászok, mint a régészek, történészek figyelmét. Vertikális — valószínűleg egykoron a kolostor déli falán lévő - vagy más néven fali napórát gyakran helyeztek el középkori templomokon és kolostorokon, hogy mutassa az idő járását, valamint ehhez igazodott az ott élők mindennapi élete. Ezért szokás ezen órákat kolostori napóráknak is nevezni. A kaposszentjakabi kőbe karcolt és vésett napóra első ránézésre szépen kivitelezett munkának tűnik, azonban a szerkesztése egy kicsit pontatlan. A napóra töredékből az egész órát lehet rekonstruálni: az egyenlő közű napórán egy egységnyi idő (egy szektor) 40-80 percnek felel meg. A félkört 12 egyenlő részre osztották fel, amely reggel 6 órától este 6 óráig mutatta az eltelt időt. A 12 szektor átlagos szögértéke 14,4 fok. Az árnyékvető pálcája - amely az égi pólusra mutatott - már nincs meg, azonban egykori helye látszik. A napóra számozása két félkörív között helyezkedik el, amiből a 10-es és 11-es szám töredéke látszik, ezek alapján a számokat már arab számokkal, és nem a korábban használt római számozással látták el. A napóra Kárpát-medencei párhuzamát Szentendrén és Kolozsmonostoron, míg külföldi párhuzamát a németországi Stendal, Oebisfelde és Erfurt városokban találjuk. Ezek alapján, és a történeti adatokkal összevetve a napóra készítését a 15. század második felére vagy legkésőbb a 16. század elejére tehetjük, de semmiképpen nem készülhetett később, mint 1555. 96
