Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból Magyarországi középkori és kora újkori napórák Magyarországon több hordozható napóra lelhető fel múzeumokban, amelyek egy része feltáráson került elő, míg néhány tárgy eredete bizonytalan. A diósgyőri vár feltárásakor, egy házban kézi napórát borító csontlemezre bukkantak, míg a vár területén további két zsebnapórát találtak.43 A bajosai vár ásatásakor is felfedeztek egy napórát.44 A pogányszentpéteri kolostor területén is leltek egy zsebnapórát a Müller Róbert vezette ásatáson.45 Egy kézi napóra ismert Pécsről 1465-ös dátummal.46 Egy gyűrű napórát és két doboz napórát említi magyar iskola első évszázadai című kiállítás katalógusa.47 A budai vár 1970. évi ásatása során is találtak egy zsebnapórát, amit Sobieski János egy holland zsoldoskatonája hagyhatott el az 1686. évi ostrom során.48 Az egri vár ásatásán egy napórának vélt kőlap töredéke került elő.49 Sátoraljaújhelyen falba vésve egy 1501-ben készült kőlap található, amit tévesen napórának közölnek, azonban ez egy mechanikus óra számlapja volt.50 Ásatási körülmények közül mindössze két kőből készült napórát töredék ismert a kaposszentjakabi darabon kívül. A veszprémvölgyi apácakolostorból ismert egy kőbe vésett fali napóra töredéke.51 További egy példány látott napvilágot a budai Vár közelében, Magyar Károly Ontőház utcai ásatásán.52 Rekonstrukció és datálás A Kaposszentjakabon talált töredék félkörív vagy téglalap alakú lehetett eredetileg, az árnyékvető talán középen, felül volt beszúrva, ami nagy valószínűséggel az égi pólusra mutatott. A számok elhelyezkedése alapján53 biztosan vertikális, azaz egy falra helyezett napóra volt. A kőlap területe eredeti állapotában nagyjából 46x25 centiméter volt. A napóra óravonalai által határolt szektorok szögeit pontosan lemérve az alábbi adatokat kapjuk.54 A szögértékek 13,9-15,1 fok között ingadoznak, de hogyha a két szélső értéket nem vesszük figyelembe, akkor a szögek 14,0-14,8 fok között mozognak (átlagban 14,4 fok), ami alapján gyakorlatilag a szögek egyenlőnek tekinthetők, így a napóra egyenlő időközűnek számít. Az ilyen jellegű napóráknál a 180 fokos félkört 12 egyenlő részre osztják fel, így minden szög 15 fokos lesz. Ha a 12 órát jelző vonalat függőlegesnek vesszük, akkor a délutáni 6 órát jelző vonalnak pontosan derékszöget kell bezárnia azzal. Viszont ennél az óránál a 90 fok helyett 86,5 fok a két vonal közötti szög. Azonban a délutáni hat szektor 14,4 fokos szöge összességében kiadja a 86,5 fokot. Amennyiben a 12 órát jelző vonal függőleges volt, akkor a délelőtti óraszektorok is megegyeztek a délutániakkal, így az óra teljesen szimmetrikus volt. 43 Komáromy 1964: 67, 75 (11. kép). Komáromy József leírása szerint a kerek rondella nyugati részén kutattak 1960-ban, ahol egy leégett házban fedeztek fel egy napórát, amit 17. századinak tart. Sz. Czeglédy Ilona leírása szerint a vár több pontján, különböző rétegekben kerültek elő csonttárgyak, illetve olyan csonttárgyak (szarvasagancsból), amelyek egy műhelyre utalnak (Czeglédy 1966). A faragott csontok fő előkerülési helye a keleti, nyugati és déli falszorosok voltak, és két periódushoz köthetők: egy 15. századi pusztulási réteg és egy Anjou-kori zárt szemetesgödör, ennek ellenére az nem bizonyítható, hogy a napórák itt készültek volna (Czeglédy 1988:62, XXXVII. tábla a-c). Két napórát említenek, mindegyik a déli falszorosban került elő, az egyiket aló. századra, a másikat a 15. századra keltezik, azonban 3 napóra fotóját és rajzát közlik, amelyek közül az „a” jelzésű Komáromy ásatásából származik. 44 Vándor 2002: 79-80,135. Fából készült napóra, 1573-as évszámmal ellátva. GM, Ltsz. 2002.1.2. 45 Müller 1972:269,275—280. Egy veremben került elő több más lelettel együtt, amelyek alapján a verem a 16. század elején volt használatban. Csont doboznapóra, amelyet a 15. század végén készíthettek, de mindenképp 1544 előtt. TGYM, Ltsz: 68.4.110. 46 Kárpáti 1987. A napóra bronzból készült, lelőhelye nem ismert, a bükkösdi iskolában találta egy pécsi műgyűjtő, aki a pécsi múzeumnak ajándékozta. JPM, Ltsz. ?. Az órát valószínűleg Johannus Regiomontanus készíthette Nürnbergben, aki jó kapcsolatban volt Vitéz Jánossal is, és ebből kifolyólag a szerző feltételezi, hogy az óra eredetileg Janus Pannoniusé lehetett. 47 Szende-Szabó 1996: 167. Mindkét zsebnapóra a budai várban került elő. Az egyik Zolnay László ásatásán (BTM, Ltsz. 65.227), míg a másik Gerevich László feltárásán, 1533-as évszámmal (BTM, Ltsz. 53.737). A Zolnay-féle ásatáson előkerült napórát Müller Róbert is említi és közli a fényképét is, mint amit Budán, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt találtak, de elkallódott. Müller 1972: 278-279 (III. tábla 2); Zolnay 1975: 209. 48 Molnár 2012: 426. Mivel a szerző nem közli, hogy melyik leletről van szó pontosan, elképzelhető, hogy a Zolnay-féle ásatáson előkerült leletről emlékezik meg. 49 Lénárt 1987: 456 (31. kép). Egy márványlap töredéke került felszínre, amit az ásató, Pataki Vidor napórának feltételezett. A közzétett jegyzet Pataki Vidor és ifj. Csemegi József ásatási naplója, amelyet 1933. decemberétől 1938. márciusáig vezettek a székesegyház feltárásakor. Az értékesebbnek vélt tárgyakról vázlatrajz is készült. A napóra 1934. november 29-én került elő. Véleményünk szerint azonban a márványlap nem napóra, hiszen a publikációban lévő rajzon csak egy nap látható. 50 Joó 1972: 160 (10. kép). A képaláírás alatt mindössze annyit találunk, hogy a napóra 1501-ben készült, de a szöveges leírásban nem olvasunk róla. 51 Bodó 2002: 56 (12. ábra), 57. A kolostor udvarán újkori feltöltési rétegből került elő. 52 Erre a darabra Herczeg Tamás hívta fel a figyelmemet, ezen az ásatáson valószínűleg egy horizontális napóra töredéke került elő. A napóra rekonstruált és kiegészített példánya a Várkert Bazár kiállításán látható. Terei György szíves szóbeli közlése. 53 Amennyiben horizontális napóra lett volna, akkor a 11-es szám balra lenne a 10-estől. 54 A napóra részletes rekonstrukciója és mérések: Keszthelyi-Varga 2014. 93
