Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból „Nem az idő a kevés, hanem a kihasználatlan idő a sok!” Bevezetés1 A 11-16. századokban fennállt kaposszentjakabi bencés apátság 1960-1966 közötti feltárásán egy középkori, kőbe karcolt/vésett napóra töredéke látott napvilágot.2 Ez a ritka és különleges tárgy a magyarországi leletanyagban nagyon kevés helyen fordul elő, régészeti, művelődéstörténeti, valamint csillagászati szempontból is figyelemre méltó. Egy napóra egyrészt tekinthető művészeti alkotásnak, másrészt technikai remekműnek is, hiszen az anyagok kiválasztása és a szerkezet elkészítése nagyfokú felkészültséget igényel. Ezért úgy gondoljuk, hogy egy rövidebb cikkben érdemes bemutatni ezt a maga nemében unikális leletet. A lelet előkerülése, leírása3 A tárgy a kaposszentjakabi kolostor délkeleti sarkánál lehullva, a 7/c. blokkban, egy épülettörmelékes rétegben került elő 1964-ben, a leltárkönyvi bejegyzés szerint egy 15. századi rétegből.4 A napóra előkerülési helyének koordinátái: 46,357749 északi szélesség, 17,845273 keleti hosszúság.5 Jelenlegi mérete nagyjából 14x17,5 centiméter, a kőlap vastagsága 1—1,5 centiméter.6 Anyaga szürke, palás homokkőből készült vékony kőlap. Felületén a napóra finoman bekarcolt osztása látható, a számokat két mélyebben vésett félkörív fogja közre. Az óravonalak egy középpontból futnak szét. A számlapnak tizenkét óravonala lehetett, illetve további vonalak figyelhetőek meg a napkelte-napnyugta vonalától felfelé is, de ezeket soha nem érhette el az árnyékvető árnyéka. Óraszámai arab számokból állnak, habár első ránézésre a tizenegyes szám úgy néz ki, mintha római szám lenne, de a tőle balra található tizes szám töredéke - amiből egy nulla látható — perdöntő, miszerint tényleg arab számokat használtak a számozáshoz. Az árnyékvetője már nincs meg, egykori helye talán az óravonalak összefutásánál található. A számok közötti pontok esetleg a félórákat mutathatják, mint a brassói Szent Bertalan szász evangélikus templomnál lévő napórán. A napóra első ránézésre, és a többi középkori eredetű napórával is összehasonlítva, jó minőségű, értő kezek által készült alkotásnak tűnik (1. tábla 1). 1 A napóra rekonstrukciójában és a tanulmány elkészítésében nyújtott segítségért köszönet Keszthelyi Sándor csillagásznak, továbbá köszönettel tartozom Wolf Máriának a hasznos tanácsokért. 2 Az ásatás előzetes jelentése: Nagy 1973. A 2013. és 2014. évi hitelesítő ásatás során újabb - a napórához tartozó - töredék nem került elő, habár a kutatás nem is terjedt ki arra a területre, ahol korábban a napóra-töredék előkerült, Molnár István szíves szóbeli közlése. 3 A napóra leírásánál nem tudunk teljes mértékben igazodni a hagyományos rögzített napóra leírásokhoz, mivel a lelet másodlagos helyzetből került elő, így sok adatot — például eredeti helye, tájolása, árnyékvető helyzete, készítője — nem ismerünk. Napóra adatlaphoz: Keszthelyi 1998:10; Molnár 2012: 20-21. 4 Sem az ásatási eredmények részletes feldolgozása és közreadása, sem a leletanyag feldolgozása nem történt még meg, így pontosabb datálást egyelőre nem tudunk adni. 5 A napóra teljesen pontos előkerülési helyét nem ismerjük, azonban ez az adat már elégséges a későbbiekben elvégzendő számításokhoz. 6 Őrzési helye: RRM, Ltsz. 1967.716.1. 89
