Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről
Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről Az újraolvasztás kérdése A felvevő piacok üvegleleteinek vizsgálatakor gyakran megfigyelt jelenség a minőségi és formabeli kettősség, melynek oka általában a tárgyak különböző eredete. Ez a jelenség azonban huták esetében is előfordul, a visegrádi és a pomázi anyagban a különböző mértékben barnára oxidálódott tömegtermékek mellett megjelennek jobb minőségű, színtelen töredékek is, melyek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy újraolvasztásra szánt, máshonnan idekerült darabok-e, vagy helyben is rendelkezésre álltak-e a megfelelő nyersanyagok, technológia az előállításukhoz. A kérdés jelentőségét talán kézzelfoghatóbbá teszi az a tény, hogy az átlátszó ablakkorongok még a 17. században is ötször annyiba kerültek, mint az egyszerűek.71 A kérdés kapcsán először igyekeztem történeti, régészeti és kémiai adatokat összegyűjteni az újraolvasztás lehetősége ellen és mellett, majd stilisztikai alapon a visegrádi és a pomázi leletanyagban is egy-egy csoportot körülhatárolni, melyek kidolgozásukban teljesen különböznek a két műhely termékeitől. Ezek esetében feltételezhető, hogy valóban újraolvasztásra szánt töredékek, míg egy másik, szintén az átlagosnál jobb minőségű csoportról valószínűsíthető, hogy igényesebb, gazdagabb megrendelők igényeinek kielégítésére helyben készült termékek. Érvek az újraolvasztás mellett: 1. Jacopo Contarini (1194-1280) velencei dózse és VII. Bohemud (1261-1287) 1277-ben kötött szerződése alapján a velencei kereskedőknek már kötelező volt adót fizetniük a Velencébe szállított antiochiai üvegtöredékek után. 2. Bolognában 1288-ban vámot vetnek ki az exportüvegre, a tört üvegre fele annyit, mint az ép edényekre.72 3. Hutaleletek, ahol stílus vagy összetétel alapján biztosan újraolvasztásra szánt darabokról van szó, például egy arab emailos pohár Monte Leccoban,73 keveréküvegek Sternsteinban.74 A helyi gyártás, illetve amellett szóló érvek, hogy egy huta különböző minőségű üvegeket tudott előállítani: 1. A muranoi mesterek elvándorlását említő források, illetve Velencéből a szódahamu kivitelének tilalma.75 2. 1215-ben Arnulf von Basel ígér Heinrich Medicusnak Mindenszentekig Genovába: „centum boni vitri et pulcri de meliori et pulcriori, quem invenire potero in Alamania ad facendum spelulos et de meliori fornace”.76 3. Jó minőségű üvegből nagy mennyiség, mivel alapanyagnak drága volt. 4. Jó minőségű üvegből is vannak gyengébb minőségben megmunkált darabok és hulladék.77 Újraolvasztás és helyi gyártás mellett szóló bizonyíték egyaránt lehet a salzwieseni hutában, illetve Adelberg kolostorában talált ablaküvegek hasonló összetétele.78 A felsorolt példák világosan mutatják, hogy a tört üvegek újraolvasztása bevett szokás volt a középkorban, de számolni kell nátriumtartalmú folyósítóanyaggal, törtüveg kereskedelemmel, valamint fahamuval készült színtelen üvegekkel is. A megoldás részben az anyagvizsgálatoktól várható, amennyiben azok feltűnő különbséget mutatnak a feltételezetten újraolvasztásra szánt, illetve a nagy valószínűséggel helyben készült tárgyak összetételében. Ezen kívül, tovább árnyalhatja a kérdést a talajviszonyok vizsgálata is, melynek kapcsán Szalay Zoltán restaurátornak már az 1970-es években fontos eredményeket sikerült kimutatnia az egyes lelőhelyeken belül, sőt az egyes tárgyak külső és belső oldalán mutatkozó eltérő korrózió okairól.79 71 Pause 2001:131. 72 Pause 1996: 98. 73 Pause 1996:103. 74 Pause 1996:110. 75 Pause 1996: 97. 76 Pause 1996:113. 77 Frommer-Kottmann 2004: 212-219. 78 Lang 2001:136. 79 Szalay 1975:179-192. 85
