Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója
Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója 6. kép: Lemezollóval, késsel vágott 0,05 mm rézfólia éle és hengerelt drót éle Fóliából készített fémszalag 0,05 mm vastag fémfóliát kalapálással és hengerléssel lehet készíteni. A fémfonalhoz a szalagokat gépi hengerrel készült fóliából vágtam. Az általam ennél vékonyabbra hengerelt fólia 0,04 mm, 0,03 mm és 0,02 mm. Egy-egy hengerlés között az anyag annyira rideggé válik, hogy lágyítani kell.27 A szabályos téglalap alakú fólia a többszöri hengerlés és lágyítás után szabálytalan alakúvá válik, ezért a szalagokká vágás során aránylag sok hulladék keletkezik. Kérdés, hogy régen volt-e módszer arra, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, vagy felhasználták valami másra (mint például aranyfólia hulladék esetében a „csigaarany”),28 vagy újra beolvasztották és újra öntötték, húzták, hengerelték. Kalapálással is lehetne vékonyítani a fóliát, de egy kalapálással készült fémfólia egy középkori fémművességet rekonstruáló kísérlet lehetne.29 így a másolatkészítésnél maradtam a gyári hengerelt fóliánál, ami 0,05 mm (a dokumentált szalagvastagságok felső határa). 0,05 mm vastag fólia felszeletelése 0,5 mm széles szalagokká több módon lehetséges, például késsel, ollóval, körpengével. Érdemes megvizsgálni, hogy melyik módszer mennyire hatékony, illetve régen hogyan készíthették. Nem régészeti leletként előkerült fémszalag élén látszanak függőleges barázdák, amik vágásra utalnak.30 Azt vizsgáltam, melyik vágási módszer után marad az eredeti fémszálakon láthatóakhoz hasonló nyom. Késsel vagy ollóval vágott szalagon megfigyelhető hasonló nyomok 0,050 mm-es és 0,125 mm-es fémfólia vágási felületeit vizsgáltam. A vastagabbat összehasonlításként, mert azon jobban látszanak a nyomok (6. kép). A fémfólia vékony szalagokká vágásának tapasztalatai Ollóval vágott szalagok előállítása lassú, és a levágott szalagok nem olyan szabályosak, mint a vonalzó mellett vágott szalagok. Az ollóval vágott fólia könnyen elcsúszhat és ilyenkor nem lesz párhuzamos a szalag két széle. Ha nem elég éles az olló, vagy nem zár szorosan, akkor a fólia becsúszik az olló élei közé és megnyúlik, ezért nem lesz szabályos a vágás. Az olló és lemezolló által hagyott nyom csak részben hasonlít a műtárgyról származó fémfonal szalagjának vágási élén látható függőlegesen futó barázdákhoz. Az ollóval vágott fólia élén a barázdák középen megszakadnak, minden esetben középen egy törésvonal látható. Késsel kétféle módon vágtam fóliából szalagot: fémvonalzó mellett húzva, illetve a fóliára állítva és függőleges irányba lenyomva (kalapáccsal ráütve) a pengét. A késsel vonalzó mellett vágott szalag élén hosszirányú barázdák futnak. Ha a kés pengéjét állítva a fóliára helyezzük, és erősen lenyomjuk vagy kalapáccsal ráütünk, akkor olyan függőleges barázdák keletkeznek, mint amilyeneket a középkori szalagok élén dokumentáltak. A körtárcsával (derelyevágóhoz hasonló eszköz) vágott szalagok párhuzamosak, de ha nem kellő erővel nyomjuk rá a pengét, nem vágja át a fóliát. A megismételt vágás nem minden esetben sikerül pontosan. Könnyen elcsúszik a 27 Lágyítás alatt azt a hőkezelést értem, amikor hő hatására a fém kristályos szerkezete visszarendeződik, a hidegalakítás miatt kialakult belső feszültség részben vagy teljes egészében megszűnik. Általában vörös-izzásig melegítjük, minél vékonyabb a lemez vagy drót, annál óvatosabban, nehogy megolvadjon. 28 Theophilus 1986: 3. könyv, XXXIX. 29 Az ausztriai Schwechat-ban napjainkban (2004) is van középkori módszerrel dolgozó, kalapálással aranyfóliát készítő mester. Táró Márta egyetemi előadása (MKE RKI). 30 Járó 2002: 61. 327
