Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója
Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója A legkorábbi fémfonalak aranyból készültek, később egyre változatosabb anyagkombinációjú és felépítésű fémfonalakat készítettek. Eddig közel 60-féle fémfonal-variációt ismerünk.12 Csak a tömör fémszalaggal készült fémfonalak készítéstechnikájának kérdéseire koncentráltam, a hártya-, bőr- és papírfonalak készítésének módja újabb kísérletsorozat része lehet. A 16. század idején a fémfonalak készítéséhez inkább aranyozott ezüstöt, aranyozottezüstözött rezet, ezüstöt, ezüstözött rezet vagy sárgarezet használtak, mint aranyat önmagában.13 Gyakoribb, hogy a selyem bélfonalhoz nemesfémet, míg a sárgarézhez len-kender alapú bélfonalat használtak. Ennek ellenére előfordulnak kivételek. Feltételezhető, hogy a módszer, ahogyan a bélfonálra tekerték a fémszalagot, a sárgaréz esetében is hasonló lehetett, mint az arany vagy az aranyozott ezüstfonalaknál. A sárgaréz ötvözet előállításáról, lemez, illetve fólia gyártásáról és a dróthúzásról nem a fémfonal-készítés lépéseként, hanem a fémművességet ismertető leírásokban találkozhatunk.14 A mintaként választott párták fémfonalának morfológiája és anyagvizsgálata A három, mintának tekintett fémfonal három különböző ásatásból származó pártáról való: • Tapsony-Terbezd, 4. számú sír. Költő László ásatása, 2000 (1. tábla 1'); • Drégelypalánk, Petőfi Sándor út 4., csatorna, SNR 168. Mordovin Maxim ásatása, 2011 (1. tábla 2); • Somogy megye(?), szám nélküli sír (1. tábla 3).1S A fémfonalak vizsgálatánál meg kell állapítani a fonal alaktani sajátosságait, a fémszalag és a bélfonal anyagát és méreteit. A Tapsony-terbezdi 4. számú sír pártája, illetve a Somogy megyei(?) szám nélküli sír pártája már restaurált.16 A drégelypalánki párta restaurálása folyamatban van. A mintának választott fémfonalak méretei a következők: a fonalátmérő 0,4-0,6 mm, a szalagszélesség 0,5-0,6-0,8 mm. A pártákhoz használt fémfonalat egy bélfonal köré tekert sárgaréz szalag alkotja. Ezeknél a pártáknál ez a legegyszerűbb fémfonal.17 18 Mindhárom pártánál ezekből készült a párta csipke része, ahol egymás mellett párban használták, vagy kettőt összesodorva a flitterek tartójaként. A csipkét keretező szegélyként alkalmazták, dupla sodraiban (Tapsony-Terbezd, 4. számú sír) vagy hármas sodratban (Drégelypalánk). A Somogy megyei(?) szám nélküli sír pártájánál is szegélyeként varrták a hálócsipke köré, mintha zsinórral keretezték volna (ez a legösszetettebb felépítésű a mintaként választottak közül). A zsinórnak nevezett fémfonal felépítése: egy vastagabb bélfonal (1 mm átmérőjű) köré tekert fémfonal (0,4 mm átmérőjű) és az így kapott fonalból (2 mm átmérőjű) kettőt újra összesodortak, a sokszoros sodrat átmérője 4 mm (10. kép)}* A fonalak szerkezeti felépítésének meghatározása optikai mikroszkóppal Szabad szemmel is sok mindent megfigyelhetünk, de mivel ezeknek a fonalaknak a vastagsága kevesebb, mint 1 mm (a mintának választott fémfonalak átmérője 0,4-0,6 mm), ezért mikroszkóppal pontosabb méréseket végezhetünk. Fénykép készítése mellett érdemes rajzot is készíteni a fonalról, mert a fénykép nem mindig adja vissza az összes megfigyelt részletet, a fémfonalak korrodálódása, a rárakódott szennyeződések vagy éppen a konzerváláshoz használt átitató-anyag miatt. Másolatkészítésnél fontos adatok, amelyeket optikai mikroszkóp segítségével megállapíthatunk: 12 Fémfonalak anyagainak meghatározása: Járó 2004: 72-74. A fémfonalak típusai, morfológiája: Járó 1995: 96. 13 „A 13. század második felétől - jelen ismereteink alapján - az arany, mint „önálló” fémfonal alapanyag nem szerepel többet, legalábbis az európai textildíszítésben.’’Járó 2009: 27. 14Theophilus 1986: 3. könyv, XXIX. A magyar királyi koronázási palást aranyfonalainak készítéséről írja Járó Márta: „A textiltörténettel foglalkozó munkákban kétféle módon előállított szalagot említenek e korszak aranyfonalainak előállítása kapcsán, nevezetesen a kikalapált aranylemezből vágott, illetve a húzott aranydrótból hengerelt szalagot. [...] A 11-12. századi aranyfonalak készítéséhez alkalmazott fémszalagok előállítását ismertető, egykorú leírás »recept« tudomásunk szerint nem ismeretes. Mindössze Theophilus Presbyter napjainkban a 12. század elejére datált Schedula Diversarum Artium c. művében utal egy fél mondattal arra, hogy az aranyfonalak ugyanúgy készülnek, mint az aranyozott ezüstök, azaz hosszabb, kalapált aranyszalagból vágott keskenyebbeket használnak erre a célra.’’Járó 2002: 58-59. 15 A pártát a somogysámsoni ásatás leleteivel együtt kezdte restaurálni Bakayné Perjés Judit. A restaurálást váratlan halála miatt sajnos nem fejezhette be. A restaurálás után az átadáskor derült ki, hogy a párta nem a somogysámsoni leletegyüttes része. Ameddig nem derül fény a párta lelőhelyére, addig a Somogy megye(?) szám nélküli sír pártájaként nevezem meg. 16 Részletes leírása és anyagvizsgálata: Lengyel 2013: 191-204. 17 Előfordul, hogy egészen egyszerű vékony drótot vagy fémszalagot is használtak „csipke” készítésre vagy hímzésre. 18 A sodratfelépítés nevezéktana: Johansen 2004: 85. 323
