Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás ereményei (Pécs, Baranya megye)
Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye) Darab / Ev 2,5 1,5 0,5 •Ezüst dénár•Réz dénár —»Mangir Akcse 1. kép: A pécsi Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor pénzforgalma címlet szerinti megoszlásban A késő középkori reneszánsz villa és a török kori derviskolostor A püspöki villa (1509-1543/1566) A 2009. évi feltárás alakalmával talált pénzek közt a legkorábbi évszámos veret egy 1509-ben kibocsátott dénár. Bár a dénár későbbi kibocsátású vereteket is tartalmazó rétegből került elő, ennek ellenére elképzelhetőnek tartjuk, hogy a villa építése során veszítették el. Az épületet Szatmári György pécsi püspök építkezéseihez köti a kutatás, építését az 1509 utáni évekre határozta meg (6. tábla l)f Farbaky Péter vetette fel annak a lehetőségét, hogy a pécsi Reneszánsz Kőtárban található liliomos és rózsás Szatmári címeres ajtókeretek a reneszánsz villából származnak.31 31 32 Ennek lehetőségét az épületben található ajtónyílások méretei tovább erősítik (6. tábla 1). Továbbá érdemesnek tartjuk megemlíteni azt is, hogy az északkeleti helyiségben kétféle méretű ajtókeretet tudtunk elkülöníteni. Bár a keretek egykori helyét többnyire felfalazták, méreteik meghatározhatók. Az ásatási eredményeket értelmezve a reneszánsz perióduson belül két építési fázis különíthető el. A villa megépítését követően került kialakításra a nyugati szárnyban található hevederív és válaszfal is. Ügy tűnik, hogy a téglából épített, utólagosan kialakított építészeti elemek, bár másodlagosak, mégis a reneszánsz első építési fázisához kapcsolhatók (déli szárny emeleti szintjén található mellvéd fal, és az emeleti szinten található ajtó bélietek, valamint a nyugati szárny hevederíve és válaszfala). Elképzelésünket a nyugati szárny esetében a villa alaprajzának szimmetrikus térelosztása tovább erősíti. Ugyanakkor a második építési fázisban került kialakításra az északkeleti helyiségben található fiókos kolostorboltozat, ami eredetileg sík gerendás mennyezettel rendelkezett. Amennyiben megvizsgáljuk a reneszánsz villa földszinti alaprajzát, úgy az az érzésünk támad, hogy az építőmesterek nem, vagy csak részben használták ki az épületben rejlő lehetőségeket. Az alaprajz ismeretében biztosan állíthatjuk, hogy a földszinten nincs nyoma loggiának. Bár az emeleti szintet teljes kialakításában - a falak hiánya miatt — csak helyenként tudtuk vizsgálni, ezzel kapcsolatban mégis számos megfigyelést tettünk. A déli szárny déli falának profilja 1,2 m-rel mellvédként magasodott az emeleti szint fölé. Itt egy téglabélletes ajtókeret szára is fennmaradt, ami emeleti 31 Reéh 1910:130; Farbaky 2002: 55; Gere 2005: 267. 32 Farbaky 2002: 57,144 (75-76. kép). 309
