Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás ereményei (Pécs, Baranya megye)
Nagy Balázs A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye) Bevezetés A műemlék a mai Pécs Tettye városrészének fennsíkján helyezkedik el. Az épületet ma is jól látható természetes határok szegélyezik: északra egy kőbánya függőleges falait, nyugatra a Tettye-forrást, illetve az egykori patakmedret, keletre a Havi-hegyet, délre a városrész meredek völgyét találjuk.1 A megelőző régészeti feltárásra az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése következtében kerülhetett sor. A feltárási munkálatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Kárpáti Zoltán vezetésével végezte el.2 A reneszánsz villa megelőző régészeti feltárását egy kilátó, egy színházgépészeti építményekkel felszerelt szabadtéri színpad és egy támfal tervezett építése tette indokolttá. A régészeti feltárás a beruházással érintett részekre összpontosult, így az épület keleti, déli és nyugati felében végeztünk kutatásokat. A rétegtani egységeket a stratigráfiai (STR) rendszer szabályai szerint értelmeztük és dokumentáltuk, így összesen 207 stratigráfiai egységet és 28 objektumot sikerült rögzíteni. Kezdetben kutatóárkokban, majd szelvényekben végeztük el a beruházással érintett terület feltárását. Szelvényekkel vizsgáltuk a keleti szárny déli és középső helyiségeit, a déli szárnyat, az udvar egy részét, és a nyugati szárny déli, középső szakaszát. Továbbá kutatóárkot nyitottunk a nyugati szárny középső és északi felében, valamint a keleti szárny középső helyiségében. Az épület a toronynál - annak bizonytalan statikai állapota miatt - nem volt kutatható. A régészeti kutatás során szisztematikus műszeres leletfelderítéssel kutattuk fel a földben rejlő fém- és éremanyagot, emellett a megtalált falak kötőanyagát természettudományos vizsgálatnak vetettük alá. A reneszánsz villa feltárt és álló falait 3D-lézerszkenner segítségével is rögzítettük.3 A feltárásból levonható következtetéseket a korábbi kutatási eredményekkel és történeti forrásokkal egyeztetve értelmeztük. Kutatástörténet A tanulmányok egy részében találkozhatunk az épület alaprajzi felméréseivel, kiszerkesztéseivel, illetve a régészeti kutatási eredmények ismertetéseivel is. Az alaprajzi kiszerkesztések között említhetjük Reéh György, Gosztonyi Gyula és G. Sándor Mária munkáit. Mind közül G. Sándor Mária tanulmánykötetében található kiszerkesztés áll a legközelebb a 2009-ben feltárt épület alaprajzához.4 1 A kőbányáról részletesebben: Fedeles 2011: 79. 2 Ezúton szeretném megköszönni Kárpáti Zoltánnak a bizalmat és a lehetőséget, hogy a feltárási munkálatok vezetésében részt vehettem, valamint a követendő szakmai tanácsokat, amivel a munka gördülékenységét és sikerességét biztosította a számomra. Továbbá azt is, hogy engedélyezte a kutatási eredmények bemutatását és közlését. Külön köszönet illeti Búzás Gergelyt, aki a régészeti feltárás ideje alatt, valamint az eredmények értelmezése során szakmai tanácsokkal támogatott. 3 Kárpáti 2010a: 16. 4 Gosztonyi 1943; Sándor 1984: 131; Reéh 1911. 303
