Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai 5. kép: Szerelmey Miklós rajza Tátika váráról\ 1825 körül (Somogyi 2013:55) meg, azonban a lemez itt nem ugrik ki a kimák síkjából, hanem egy síkban van velük (1. tábla 8). Hasonló kialakítású osztótöredékek szintén ismertek a sümegi várból,92 a veszprémi várból, Ozoráról, Várpalotáról93 és a kőszegi várból94 is. A T9, számú ablakosztó töredéken két lemez között félpálca jelenik meg, aTlO. számún pedig két negyedpálca között egy kiugró keskeny lemez. Ezekre a vidék emlékanyagában eddig nem sikerült párhuzamot találni, azonban a csengeri kastély keresztosztós ablakának osztója ugyanilyen profillal rendelkezik, mint a T10. számú töredék, annyi különbséggel, hogy a középső lemez nem olyan keskeny és nem ugrik ki annyira, mint a tátikai darabon (1. tábla 9-10).4S A Tátikán és Reziben előkerül két-két párkánytöredék lemez—szima—széles lemez—negyedpálca profilja és mérete is teljesen megegyezik egymással. Töredékességük miatt nem állapítható meg, hogy ajtó- vagy ablakkerethez tartoztak-e. Pontos párhuzamát a kőszegi vár egyik ajtókeretének és kandallójának szemöldökpárkányán96 97 98 sikerült megtalálni, de több jánosházai és devecseri szemöldökpárkánynál megvan a szimat követő széles lemez, a negyedpálca helyett azonban homorlatot faragtak (1. tábla 11-12; 2. tábla 9-10)2' Külön említést érdemel egy szakállas férfifej töredéke Tátika várából. Az ásatásvezető Vándor László véleménye szerint talán egykor egy kandallókonzol része lehetett fi. tábla 13).9S A kőfaragványok előkerülési helye és a rekonstrukció kérdése Tátika A Tátikán előkerült hét darab szárkő, öt darab ablakosztó és két darab párkánytöredék alapján összesen egy ajtó- és négy ablakkeretet lehetett biztosan meghatározni. A faragványok mindegyike a vár északi részén elhelyezkedő palotaépület nyugati helyiségének és a palota előtti udvarnak a feltárása során került elő. Ezért elég biztosan állítható, hogy a kőkeretek egykor a palota udvari ablaknyílásait díszítették fi. tábla). Ezt a feltételezést erősítik meg a vár 19. századi ábrázolásai is, amelyeken az északi palota déli homlokzata még közel két emelet magasságban áll. 1800 körül készült el a várrom első, ismert alaprajza, amelyhez tartozik egy nézeti rajz is. Ezen déli irányból látható a vár, a palota udvari homlokzata, a földszinti helyiségek nyíláskiosztása és az udvarra 92 Koppány 2009: 75. 93 Koppány 1986. 94 Sedlmayr-Ivicsics-Lővei 2002: 565-566. 95 Feld 2000: 3. kép. 96 Sedlmayr-Ivicsics-Lővei 2002: 568,574. 97 Koppány 2009:163; M. Kozák 2002: 451. 98 Vándor 2007: 7. 298
