Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai ugyanis amellett, hogy a körítőfal habarcsától eltérő habarccsal készült, látható a várfalhoz való utólagos hozzáépítése.58 Bozóki Lajos és Nagy Veronika a fennálló falak vizsgálata alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a 14. század második felében, a vár királyi kézbe kerülésének évtizedeiben és a Laczkfi-család birtoklása idején nagyobb arányú építkezés folyt Tátikán. Valószínűleg ekkor került kialakításra az északi palota, amelyet a korábbi, utólag köpenyezett északi várfalhoz építettek hozzá a földszinten és az első emeleten is két-két helyiséggel.59 A palota oldalfalait és az emeleti boltozatokat is egységesen nagy homoktartalmú, mészkő- és téglatörmeléket tartalmazó habarccsal építették.60 Ebből az időszakból a már álló keleti tornyon és az északi palotán kívül más épületről jelenleg még nincs tudomásunk. Az északi várfal külső oldalához utólagosan egy toronyszerű toldaléképületet emeltek. Földszinti helyiségét dongaboltozattal fedték, és az emelet is boltozva volt. Valószínűleg utóbbihoz tartoztak azok a kétszer hornyolt bordatöredékek, amelyeket a feltáráson a helyiségbe bezuhanva megtaláltak. Az északi palota nyugati fala mellett az ide vezető lépcső kialakításához áttörték az északi várfalat és lépcsőfokokat vájta a sziklába. A lépcsőházat dongaboltozattal fedték.61 Minden valószínűség szerint az utóbbiakkal egy időben épült meg a palotaépülettel szemben a déli várfalhoz hozzáépített úgynevezett gazdasági helyiség vagy konyha.62 A habarcselemzések kimutatták, hogy az északi toldaléképület, a lépcsőház és a gazdasági épület is ugyanolyan, de a palotáétól eltérő nagy mésztartalmú, finom szemcsés homokot tartalmazó, sódermentes habarccsal épült meg.63 Az építkezés pontos időpontja ismeretlen, de Vándor László véleménye szerint valamikor a 15. század folyamán, esetleg a 16. század legelején történhettek az átalakítások.64 Ezt követően már csak egy utolsó átépítéssel számolhatunk, amely során az északi palota átépítése, javítása történt meg. Az északi palota földszinti helyiségeit utólag dongaboltozattal látták el. A palota oldalfalaitól eltérően a helyiségeket elválasztó keresztirányú falaknak és a földszinti boltozatoknak a habarcsa sárgás színű, sóderes, szürke kavicsokat tartalmaz. Nagy valószínűséggel 16. század első negyedében történhetett a vár utolsó, nagyobb léptékű átalakítása. Végül is biztosan nem tudjuk, hogy az északi toldaléképület és konyha megépítése, valamint a palotaépület átalakítása két külön periódusban zajlott-e le. Lehetséges, hogy az egész egy nagy építkezés eredménye, amely során esetleg több fázisban készültek el az egyes épületek. Talán ennek köszönhető az is, hogy két különböző habarcsot használtak az épületek kialakításánál. Rezi Rezi várának építéstörténetével kapcsolatban kevés adattal rendelkezünk, ugyanis a régészeti kutatások nem terjedtek ki a vár egész területére, a felmenő falak vizsgálata pedig még eddig nem történt meg. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy az északi részen elhelyezkedő lakótorony nem a vár legkorábbi épülete. A 13—14. század fordulóján épült vár ettől délebbre helyezkedhetett el, azonban a várudvar nagy része jelenleg még feltáratlan, így ennek formája ismeretlen. Talán ehhez a korai erősséghez tartozhatott az a támpillérrel megtámasztott L-alaprajzú falsarok, valamint egy hozzá tartozó kelet-nyugat irányú falszakasz, amelyeket a várudvar északkeleti sarkában tártak fel a lakótorony déli fala előtt.65 Vándor László mindez alapján a mai falakon belül álló kisebb, kőépítésű, északi sarkain támpillérekkel záruló erődítményként képzeli el a hegyen épült legkorábbi épületet.66 A következő, második periódusban, a 14. század folyamán az ismeretlen formájú korai várat elbontották és ezután épülhetett fel a déli rész lapos fennsíkjára a várudvart körülvevő 125 cm vastag és körülbelül 3 m magas fal, valamint a két déli torony a kapuszorossal.67 A várfalakon megfigyelhető, hogy kétszer magasították meg őket úgy, hogy a korábbi, sérült falakra utólag valamivel vékonyabb, új falakat raktak. E javítások és átépítések időpontját jelenleg még nem tudjuk pontosan meghatározni. Vándor László és Nagy Veronika a 15. század végi, Mátyás halála utáni katonai eseményekhez kapcsolta a várfal sérüléseit és első megmagasítását, bár a rendelkezésünkre álló történeti adatok alapján nem tudunk arról, hogy a várat ekkor érte-e támadás. Viszont aló. század első felében, 1537-ben Török Bálint támadss Bozóki—Nagy 2005: 2. 59 Nagy 2005:93. 60 Nagy 2007: 96. 61 Bozóki—Nagy 2006: 5. 62 Bozóki-Nagy 2004. 63 Nagy 2005: 96. 64 Vándor 2007: 7. 65 Vándor 2004: 2. 66 Vándor 2007: 7. 67 Vándor 2007: 7. 295
