Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai A bemutatásra kerülő reneszánsz kőfaragványok Tátika és Rezi várának a 2000-es évek elején, Vándor László vezetésével megindult régészeti kutatásai során kerültek elő.1 A munkálatokat 2003 és 2006 között falkutatás egészítette ki, amelyet Bozóki Lajos és Nagy Veronika végeztek el. Ekkor számos újabb faragvány vált ismertté.2 A várromok leírása Tátika (1. kép) Tátika hegye a Balatontól északnyugatra, a történeti Zala vármegye keleti részén, a Keszthelyi-hegységben a Szántóimedence északi lezárásaként emelkedik, amelyet kétszeri vulkánkitörés hozott létre. Az első kitörés eredményezte a hatalmas Alsó-Tátika platót, majd ennek keleti részén egy második kisebb kitörés hozta létre a Tátika kis alapterületű csúcsát, amely a felsővárnak ad helyet.3 A 413 m magas bazalthegy kelet-nyugat irányú hegygerincén helyezkedik el a sziklacsúcsra épült elnyúlt téglalap alakú vár romja. A vár építőanyagaként a helyben bányászott bazalt, a jelenleg látható boltozatok kialakításához pedig bazalttufa szolgált.4 A sziklaplató keleti részén egy torony maradványa helyezkedik el, melyet a várral foglalkozó szakirodalom és a kutatási dokumentációk is kaputoronynak neveznek. Ebből ma már csak az északkeleti fal egy része áll. Ez a falszakasz a hozzá csatlakozó északi várfallal hegyesszöget zár be.5 A várfal koronáján gerendafészkek láthatók, míg a fal törésétől a palotaszárnyig tartó szakaszának nagy része kiromlott.6 7 A fal töréspontjában egy harántfal maradványa figyelhető meg (2. kép).1 A várrom leglátványosabb eleme az északi külső falszakasz, amelyhez belül csatlakozik a palotaépület. A falszakasz még ma is a második emeletig őrzi ez utóbbi épület lenyomatát.8 Két földszinti helyiségét dongaboltozattal fedték, amelynek maradványa, illetve lenyomata jól látható a megmaradt falrészeken.9 A keleti helyiség boltozatát mára már helyreállították. Mindkét helyiségnek a déli, udvarra néző falát egy-egy ajtó- és két-két ablaknyílás töri át, amelyeknél 1 Vándor 2007: 4; Vándor 2008:5. Köszönettel tartozom Vándor Lászlónak, aki engedélyezte a faragványok feldolgozását és az ásatási dokumentáció áttekintését. 2 Köszönöm Bozóki Lajosnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a falkutatási dokumentációkat. 3 Dénes 1982-1983: 87. A Keszthelyi-hegység igen jelentős szereppel bírt a késő bronzkor és kora vaskor időszakában. Számos erődítményt, erődített települést találtak itt (Dénes 1982-1983: 87). A várhegy nyugati és délnyugati oldalán elsőként Römer Flóris azonosított egy 82 halomból álló sírmezőt. Az őskori település emlékei a kőbalták és egy bronzlándzsa, amelyek a várhegyen kerültek elő (Bakay et al. 1966:178,180). 4 Nagy 2005: 96. 5 Nagy 2005: 96. 6 Nagy 2005: 97. 7 Bozóki-Nagy 2006: 4. 8 Vándor 2008: 6. 9 Nagy 2005: 97. 289
