Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdom régészeti kutatásának eredményei
Szolnoki Tamás Csabdi-Vasztélypuszta-Várdomb régészeti kutatásának eredményei Jelen tanulmány egy készülő MA-szakdolgozat eddigi eredményeinek első összefoglalása, mely a feldolgozás pillanatnyi állapotát tükrözi. Ebből adódóan nem tekinthető teljes értékű ismertetésnek, és nem célja a leletanyag teljességre törekvő bemutatása sem. Részletesebb képet a lelőhelyről, illetve a régészeti feltárás eredményeiről csakis a teljes feldolgozás után kaphatunk.1 A lelőhely bemutatása A közigazgatásilag Csabdi községhez tartozó Vasztélypuszta Fejér megye északi részén helyezkedik el, Csabáitól mintegy 4 km távolságra északnyugatra (1. tábla 1). A Szent László-patakba torkolló ér partján, a tengerszint felett 215 m-rel, környezetéhez képest 50 m-rel magasabban2 elhelyezkedő lelőhely egy megközelítőleg észak-déli irányú domb kiugró északi nyúlványán található, melynek védelmi szempontból kevéssé kedvező adottságú déli részét kettős árok vágja át (1. tábla 2). A két árok közül a belső árok mélysége 2-4 m, míg a külső árok sekélyebb, 1-2 m között változik. Az ily módon védett terület szabálytalan alakú, 12x15 m nagyságú, mely az árkok felőli részen 5 m-rel emelkedik ki környezetéből, a meredekebb északi területen pedig 8 m-rel.3 Kutatástörténet A vár maradványairól először 1904-ben Károly János írt részletesebben, aki így jellemezte az akkor még látható maradványokat: „Várkastélya ott állt az említett domb északnyugati ormán, alapjainak nyomai most is láthatóak, daczára, hogy azok fölött a szántóvas évről-évre megteszi kiegyenlítő munkáját.”4 A 19-20. század fordulóján még Nácz József is megemlítette a várat munkájában,5 hasonlóan mint Gerecze Péter,6 vagy Könyöki József.7 1970-ben Csabdi történetét feldolgozó Fonod Gyula, helyi tanító közölt részletes leírást a várról: „Feltételezésünk szerint Básztij, a mai, úgynevezett toronyház a 220 m magas várdomb oldalában épült. Ma füves, bokros a környéke, a még megmaradt alapfalat a föld teljesen befedte. Méretei: 1 Ezúton szeretném megköszönni Kulcsár Mihálynak, Feld Istvánnak, valamint Nádorfi Gabriellának a segítséget, amelyet munkámhoz nyújtanak, és külön köszönet Terei Györgynek, ki odaadó támogatásával, észrevételeivel, jobbító szándékú kritikáival segíti kutatásomat. 2 Miklós-Terei 2006: 210. A lelőhely részletesebb földrajzi leírására: Terei 2004: 536. 3 Terei et al. 2011: 36. 4 Károly 1904: 421. Az idézetben szereplő szántás valószínűleg nem érintette a vár dombját, hiszen ásatási megfigyelések ezt nem támasztották alá. Terei György szíves szóbeli közlése. s Nácz 1899:122. 6 Gerecze 1906: 308. 7 Könyöki 1905: 283. 269
