Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez
Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez tatárok könnyen elfoglalhatták és kifoszthatták a környékbeli településekkel együtt. A támadásra 1242. februárjában vagy márciusában kerülhetett sor. A káptalan tagjai Fehérvárra menekültek.54 A káptalan javait is érintette a tatár támadás, mert egy 1248. áprilisában a pécsi káptalanban kelt oklevélből arról értesülünk, hogy át kellett írni Sudan nembeli Abrahám fia, Ivánka comes általuk kiadott 1232-es privilégiumát, mert eredeti párja, több más oklevéllel együtt, a tatárdúlás idején elpusztult a káptalanban.55 2005-2006-ban Visy Zsolt vezetésével a római kori Cella Septichora környékén feltárták egy Árpád-kori település néhány objektumát, gödröket, illetve kemencéket, valamint innen délkeletre találtak egy délnyugat-északkeleti irányú árkot, ami talán a tatárok elleni védekezést szolgálta. Az egyik kemencéből előkerült egy félbetört szarvasmarha-csövescsont, amiben 52 darab freisachi dénárt találtak, amit talán a tatárjárás idején rejtették el.56 Egy 1297-es malomperben pedig megemlítik, hogy a Pécs melletti ürögi Boldogságos Szűz ágostonos kolostort és templomot felgyújtották a tatárok.57 A Szűz Máriáról nevezett perjelség a tatárjáráskor az egyház leégett, és három évvel a tatárjárás után az akkori perjel az egyház és kolostor tetőzetének megjavítása végett eladta említett malmát az akkor Urögön lakó Odulman ácsnak.58 Ezeken kívül pedig Patacs Jakab-hegy pálos monostorának területéről egy éremlelet is előkerült, amit talán szintén a tatárjáráshoz köthetünk.59 Mivel az említett települések közel volt egymáshoz, utak is összekötötték őket, és a tatárok a Duna vonalát követték, így valószínűleg Pécsvárad sem kerülte el a támadást (2. térkép). Talán a tatárjárást követően, az események hatására erősítették meg Pécsváradot és ekkor épült meg Zengővár az apátság birtokán. Sajnos arra sincsen adatunk, hogy mikor történt meg Pécsvárad erődítése. 1212-ben már Várad néven említik a települést, ami bizonyossá teszi, hogy ekkor már létezett itt vár, vagy legalábbis valami erődítés. Ez azonban nem feltétlenül hozható összefüggésbe az apátsággal, utalhat az apátság két erősségére, Zengővárra vagy Kószavárra. Persze nem kizárt, hogy a monostor a kezdetektől fogva rendelkezett sánccal, vagy fallal, de ennek egyelőre nincs sem írott, sem régészeti nyoma. Egy 1259-es oklevél Váralja településrészt említ, ami az apátság eddig ismeretlen erődítésére utalhat. Kérdéses, hogy ez már létezett-e a tatárjárás előtt,60 vagy a tatár pusztítás miatt kezdték el kiépíteni. Pécsvárad várának említése 1259-ből származik, az 1258-as hospes-pert lezáró, határleíró oklevél alapján a település három fontos része különíthető el: Váralja Olaszfalva és Új Pécs. A monostorhoz legközelebb épült ki - s időben ez volt a legkorábbi településmag - Váralja telepe, ahol az apát szolgáló népei éltek, a másik két településrészt hospeseк lakták.61 Gállos Ferenc és Gállos Orsolya szerint a vendégek betelepülése 1157 és 1258 között zajlott három szakaszban: először német telepesek érkeztek, majd II. András idején magyarok, majd a 13. század első felében „olaszok”, vagyis valamilyen latin leánynyelvet beszélő csoport.62 Kőfalvi Tamás szerint az Új Pécs elnevezés talán arra utalhat, hogy a hospeseket Pécsről telepítették be.63 A hospesek betelepítése és a településszerkezet kialakulása hosszabb időt vett igénybe, Beautus apát valószínűleg 1252-ben vette át a monostor irányítását, az 1258-ig eltelt hat év valószínűleg erre kevés, így a hospese к egy részének telepítése talán Favus nevéhez köthető. Sajnos újabb adat előkerüléséig nem mondhatunk biztosat az apátság és a település erődítéséről. Kószavárról nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, feltárás és felszíni leletanyag hiányában nem meghatározható a kora sem.64 Zengővár a Mecsek legmagasabb pontján, Pécsváradtól északnyugatra, légvonalban nagyjából 3,5 kmre fekszik, 681,2 m magasan. Miklós Zsuzsa végzett itt feltáró munkát 1998-ban. Egy árokkal és sánccal védett, kő tornyos (250 cm-es falvastagsággal, 38,46 m2-es belső térrel bíró) építményt tárt fel, meglehetősen nagy alapterülettel: hossza 75 m, szélessége 45 m; teljes területe 105x70 m. Ez a korszak magánvárainak méretéinél lényegesen nagyobb, de talán csak így tudták kihasználni a hegycsúcs természetes védettségét. A tornyot helyi kőzetből építették. A szükséges 54 Koszra 1996: 30; Fedeles 2011: 23. !! Koszta 1996. 30-32; Koszta 1998: 23; Fedeles 2011: 23-24; Györffy 1987: 360. „[...] privilegii aliam particulam, que nostra remansit in camera, cum pluribus aliis perdidimus in tempore Tartarorum.” Wenzel 1869: 273 (192. oklevél). 56 Bodó 2007: 94-95. Fedeles 2010: 24. Az éremlelet vizsgálata során kiderült, hogy az érmek korai záródása miatt nem feltétlenül köthető a tatárjáráshoz. Nagy 2013: 229-235. 57 Györfiy 1987: 401-401; Koszta 1996: 34—36; Koszta 1998: 57; 147; Fedeles 2010: 24. 58 „[...] prior et fratres ecclesie virginis gloriose anno tercio post recessum tartaronum priorum, eorum ipsa ecclesia et castrum fuisset miserabiliter per tartaros concrematum, pro reparacione sartitecti eiusdem ecclesie et claustri Odulmano earpentario de Ireg vendidissent.” Nagy et al. 1879: 160 (151. oklevél). 59 Nagy 2013:228. 60 Bodó 2010: 351-352. 61 Kőfalvi 2001: 209; Gállos F.-Gállos 0.2001:157-159. 62 Gállos F.-Gállos 0.2001: 157. 63 Kőfalvi 2001: 209. 64 Bodó 2010: 351. 263
