Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Héczey-Markó Ágnes - Jankovics Norbert: Apácatorna templomai
Kőszobrász restaurátor által végzett tisztítást, és ezt követő művészettörténeti elemzést érdemelnek azok a barokk kőszobrok, amelyek a nyugati előcsarnokban vannak felállítva. Nepomuki Szent János erősen átfaragott és kiegészített ábrázolása talán helyi eredetű lehet, hasonlóan a szentélybelsőben leírt, oda kettéfűrészelés után másodlagosan beépített oszloppal együtt. Mindkettő talán egy helyi későbarokk szoborból származik. A barokk templom és a Nepomukiszobor szerényebb színvonalával szemben lényegesen jobb a Madonna művészi minősége. A kőfaragvány eredeti öszszefüggése biztosan gazdagabb volt, egy jelentősebb 18. századi köztéri együttes része lehetett, ismeretlen módon, ismeretlen időben került Apácatornára.34 Már Koppány Tibor is rámutatott, hogy a középkori templom 20. század elejétől felmerülő, és ismeretlen okból súlyosbodó statikai problémái miatti bontását valószínűleg el lehetett volna kerülni, de a megrendelő közösség kifejezetten ragaszkodott az elavult templom modernizálásához. A mai teremtemplom az 1941—1942-es újjáépítés során keletkezett a korábbi templom helyétől kissé délre eltolva. A meghagyott, sekrestyébe foglalt korábbi templomszentély déli ablakát ekkor befalazták, északi, külső sarkát részben újjáépítették, a belsőt kifestették. A modern templom építése és az építész személye ma még szintén feldolgozatlan. Megyer-Meyer Attila az 1930- as években kezdte a pályáját, később, a háború után, főként építész tanárként működött. Igen fiatalon tervezte az apácatornai templomot, és ezzel közel párhuzamosan a győri Orsolya-apácák Tanintézetének új szárnyát, a két közel egyidejű megbízás a harmincas évei elején járó építész számára igen komoly presztízst jelentett.35 Az 1930-as évek és 1940-es évek eleje a hazai szakrális művészet utolsó nagy korszakát hozta el, amelyben a modern stílus, a Bauhaus építészetéből eredeztethető motívumok, anyaghasználat, szerkesztésmód, és tagolás az építészeti feladat és az uralkodó, hivatalos irányzatok konzervativizmusával szemben tudott érvényre jutni a templomépítészetben. Apácatorna temploma a városmajori vagy pasaréti plébániatemplomok kevésbé merész, „második generációs” utánérzése, de kétség kívül vonzó, jó arányú, és jó minőségű modern épület.36 A belső kialakítás rejtélyes eleme az egyedül a sekrestye belsejéről készült fotón látszó kifestés. Az apszisban körbefutó függönydísz fölé apostolok mellképeit, a félkupolában Krisztus mennybemenetelét festette meg az ismeretlen alkotó. A fotó tanúsága szerint a képek az 1940-es években készültek, és a Római Iskola vallásos tárgyú festőinek stílusára emlékeztető jegyeket mutattak, elemzésükre feltárásuk után lehet sort keríteni. A kutatás után a hatóság és a megrendelő számára lehetőség szerint további kutatásokat, valamint az apszis barokk stílusú állapotának részleges visszaállítását javasoltuk, mivel ez archív fotókkal jól dokumentált, és a középkori részletformák, méretek nem rekonstruálhatóak egyértelműen. A sekrestye apszisának közepén feltárt középkori ablak helyreállítása maradt kérdéses, mivel az a barokk állapothoz már nem tartozott hozzá, és záradéka sem maradt fenn. A kutatás befejezése óta a sekrestye külső helyreállítása nem készült el. Héczey-Markó Agnes - Jankovics Norbert: Apácatorna templomai 34 A szobrokról semmilyen információ nem áll a rendelkezésünkre, a korábbi irodalomban, de még a Műemlékjegyzék ben sem esik róluk említés (Műemlékjegyzék 1990: 1232). 35 Később csak a Megyer Attila nevet használta, a Budapesti Felsőfokú Építőipari Technikum, majd Ybl Miklós Építőipari Technikum igazgatója lett, számos tankönyvet szerzett. A homlokzatokon árkádos előcsarnok motívuma és annak részletformái az apácatornai és győri épületeken hasonlóak (.Megyer-Meyer é.n.). 36 A korszak építészete ma még alig feldolgozott. Budapesttel kapcsolatban jó támpont Ferkai András két műve: Ferkai 1995; Ferkai 2001. 243
