Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
megfogalmazott jellemzőjének - a szerényebb megoldásokkal való megelégedés a hajó és a szentély tekintetében, és a reprezentativitásra törekvés a nyugati rész esetében - tekinthető.84 Megfontolandó az a szempont is, amelyre szintén Marosi Ernő hívja fel a figyelmet fentebb idézett munkájában. Nevezetesen arra, hogy a szentély formája liturgikus szempontból lényegtelen volt, ennek megfelelően néha egy épületen belül is eltérő lehetett.8S Az alaprajz tekintetében Tereskéhez legközelebb álló jánosi, illetve kánai apátsági templomok régészeti kutatására a 20. század végén, illetve az ezredforduló környékén került sor. A mai alakját 1875-1876-ban egy - ismét Rómer Flóris szavaival élve - „stylszerű restauratio”86 során elnyert Jánosi templomáról sokáig igen kevés volt tudható, hiszen egészen 1999-ig nem folyt itt érdemi kutatás, a szem előtt lévő építészeti részletek pedig nem tettek lehetővé pontosabb kormeghatározást.87 1999-2000-ben Lubos Kürthy és Michal Simkovic a falak felmérését készítette el, Erika Hrasková pedig ásatást végzett néhány helyen a templom és az egykori kolostor területén.88 Az általuk publikált alaprajz (3. tábla 1) szerint a falak nagy része az apátság építésének idejéből származik, amelyet a 12. század végére, a 13. század elejére kelteznek.89 A kánai apátságot 1981 és 1989 között Hollné Gyürky Katalin tárta fel.90 Valószínűsíthető, hogy az apátságot 1148-1158 között Apa bán alapította, ezért Marosi Ernő „a legjobban datált középkori emlékek egyikének” nevezi.91 A templom körül feltárt temető, valamint az előkerült kőfaragványok stílusa alapján H. Gyürky Katalin arra a megállapításra jutott, hogy a templom már all. század végén felépült, kezdetben plébániaként működött, s ezt kapták meg a 12. század közepe táján a - feltehetően - bencés szerzetesek.92 Ekkorra keltezhető az az építkezés, amely során nyugati toronypárral, valamint délkeleten kolostorépületekkel bővítették a korábbi plébániatemplomot (3. tábla 2). Mindezek alapján elképzelhető, hogy a tereskei apátság története is hasonló módon alakulhatott. A templom legkorábbi formájában egy egyhajós, torony nélküli épület lehetett, egyenes záródású szentéllyel. Alaprajzi, illetve építéstechnikai jellegzetességei miatt építése a 12. század közepe tájára tehető. Valószínű, hogy ez még a bencés apátság alapítását megelőzően történt, következésképpen a templom eredetileg talán plébániatemplomnak, s nem apátsági templomnak épülhetett. Jellegzetes monostortemplom-formáját a következő építési periódusban nyerte el, ez az átépítés feltehetően az apátság alapításához köthető. Ekkor épült a nyugati oldalon a két, hajó mellé helyezett torony, valamint a templomtól délre található területen a szerzetesek egyéb épületei. E második periódusú építkezés jó eséllyel a 12. század végén, vagy a 13. század elején történhetett, mindenképpen még 1219 - a monostor első említése - előtt. Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban 84 Marosi 1999:18-21. 85 Példaként a pásztói apátság első periódusú - még bencés - épületét idézi, ahol a főhajó szentélye egyenesen, a mellékhajóké pedig apszissal záródott a 12. században (Marosi 1999:12). 86 Rómer 1875: 199. 87 Marosi 1999: 20. 88 Hrasková et al. 2001: 279,284 (Obr. 3). 89 Hrasková et al. 2001: 296. 90 H. Gyürky 1996. 91 Marosi 1999:18. 92 H. Gyürky 1996: 86-87. 211
