Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

I. Középkori anyagi kultúra - Katona-Kiss Attila: Szempontok az Ártánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez

Katona-Kiss Atilla: Szempontok az Ártánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez

Oguzos elemek a kunok magyarföldi műveltségében - fekete süvegesek és kunok

Bár írott kútfőink nem nyilatkoznak arról, hogy a mongol hódítás elől a Magyar Királyságba bebocsájtást kérő kunok milyen töredéknépekből és nemzetségekből tevődtek össze — hiszen belső forrásbázisunk szerzői a jövevényeket egységesen kunnak tekintették számos nyelvészeti és régészeti szempontú megfigyelés is arra utal, hogy a magyarföldre települt kunok soraiban ki tudunk mutatni oguz avagy oguzos elemeket.126 A következő tallózás természetesen nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot a zomlinpusztai emlékek etnikai hátterének megítélésében, de talán megerősíti azt az egyre megalapozottabb feltevést, hogy IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt oguz gyökerű népelemek is beköltöztek a Kárpát-medencébe és így nem lehetetlen, hogy hasonló példával állunk szembe a zomlini sírlelet és Uzfalva nevének lehetséges összefüggése esetében is.

Mándoky Kongur István turkológiái alapon arra a következtetésre jutott, hogy a Magyarországra érkezett kunok nyelvében lévő oguzos nyelvjárás a kunoknak meghódolt legyőzött úzok töredékeinek jelenlétével magyarázható, vagy olyan nemzetségekkel, amelyek az oguzokkal valaha szoros kapcsolatban álltak. Történeti és időrendi megokolásokból is ilyennek felelnek meg a fekete süvegesek oguz komponensei. A kijevi szolgálatban állt fekete süvegesek bizonyos részei a mongol hódítás miatt csatlakozhattak Kötöny kunjaihoz és velük hozhatóak kapcsolatba azok a kunsági helynevek, melyek a kipcsak alaktól eltérő, oguzos kritériumokat viselnek magukon (például Bodoglár, Tázlár, Kocsér), valamint a nyelvjárási különbségeket mutató közszavak (például aqis- ákos).127

Mándoky Kongur felvetésének jogosságára figyelmeztetnek a régészeti emlékanyagban jelen lévő olyan vonások, amelyek egyes részeire már Horváth Ferenc is felhívta a figyelmet a csengelei és a kiskunmajsai leletek kapcsán. Ezek a jellemzők részben különböznek, illetve a besenyőknél, oguzoknál és fekete süvegeseknél is megvannak vagy tipikusabbak a kunoknál tapasztaltaktól: a dudoros kengyelek és a lószerszámzat ezüst berakásai (5. tábla) mellett talán ide sorolható a nyugat-keleti tájolás és a sírban megfigyelt különböző fa-konstrukciók, elsősorban a sírgödröt takaró födém megléte is. Fontos azonban újra hangsúlyozni: ezek a jegyek megvannak a kunoknál is,128 így gyakorlatilag nem lehet eldönteni, mennyi köthető ezekből a kun főhatalom alá került besenyő és oguz műveltséghez és mennyi tulajdonítható a kunoknak.129

Magyarországon a Homok—óvirághegyi sír volt nyugat-keleti tájolású.130 Födémét eddig csak a csengelei vezérsírnál figyeltek meg,131 azonban Horváth Ferenc több esetben is felhívta a figyelmet a csengelei sír régészetileg értékelhető szegmenseinek oguzos sajátosságaira - ahogy tette ezt a kiskunmajsai vezéri sír esetében is.132 Együtt jelentkezik a csengelei sír anyagában a dudoros kengyel megléte valamint a kengyelpár ezüst berakásai - a jobb oldali kengyel úz-besenyő típusú dudoros példány volt, párhuzamosan vésett vonalakba applikált ezüstberakással díszítve. A bal oldali darabon az ezüstberakás pontsorokba volt rendezve.133 A pontsoros berakással rokonítható a csólyospusztai kengyelek

126 Horváth 2001: 260-262; Horváth 2003: 376.

127 A turkológiái adatokhoz: Mándoky Kongur 1993: 113, 135-136, 150-152; Mándoky Kongur 2012: 165-166, 174-175, 185; Torma 1999: 50; Horváth 2001: 209-214, 260-262. Talán ide tartozik a csolák, csollák tájszavunk is, amely megvan a kipcsak és az oguz nyelvjárásokban is. Mándoky Kongur István ugyan „szóföldrajzi okokból” kunnak tartja (Mándoky Kongur 1993: 120-121; Mándoky Kongur 2012: 168-169), de annak eredete — éppen a szó oguz nyelvjárásokban való előfordulása és a terület „oguzos nyelvjárási beütése” miatt — egyértelműen nem eldönthető, és feltételesen szaporítja a Kiskunságban felbukkanó, oguz-jellegű kun tájszavaink számát. Ilyen oguzos vonás a Kun miatyánk szövegében is felfedezhető - például a adiij, düssün szavak - (Mándoky Kongur 1993: 50-52; Mándoky Kongur 2012:185). Ide tartozik még Mándoky Kongur azon véleménye is, hogy a Kiskunságon nem egy, az oguzos nyelvjárásra utaló egyéb nyom is található, és nemcsak a kun eredetű tájszavak között, hanem a család- és helynévanyagban is, ám „ezekről azonban itt most nincs terem bővebben szólni” (Mándoky Kongur 1993: 113; Mándoky Kongur 2012: 165—166).

128 Természetesen nem lehet elvitatni a nyugat-keleti tájolást és a sírt fedő födém jelenlétét a kunoknál sem (Pletneva 1958,173; 176—177, ris. 136, 13b), azonban Svetlanan Pletneva is utalt rá, hogy ez a két jellemző nem minden kun temetkezésből adatolható, szemben olyan más, tipikusnak mondható attribútumtól, amelyek viszont kizárólagosak a kunok halottas szokásaiban (Pletneva 1958: 173). Ennél fogva könnyen lehet, hogy a fenti jellemzők inkább a meghódolt és helyben maradt népességhez köthetők.

129 Pálóczi Horváth András a zomlini anyag kun korszakbeli űz eredetét azért sem tartotta megalapozottnak, mert „kérdéses [...], hogy a XIII. század közepén akár a csornije klobukok, akár a kunok között beszélhetünk-e még különálló uz etnikumról”. Emellett hangsúlyozta, hogy „egy uz származású kun harcost [...] magyar környezete bizonyára kunnak tartott volna” (Pálóczi Horváth 1982: 91, 16. jegyzet). Bár a felvetések kétségtelenül jogosak, érdemes utalni a magyarországi kunok nyelvének és identitásának több évszázados továbbélésére a magyar társadalmon belül (Mándoky Kongur 1993: 16; Baski 2006: 444). Ezen túl pedig többen is rámutattak, hogy magyar területre egy olyan szétzilált és vegyes népesség került, amelynek tagjai nem csak megkülönböztethették magukat a kunoktól, hanem — Zomlin esetében feltéve annak úz eredetű birtokosát — annak érvényt is szerezhettek.

130 Selmeczi 1973:107; Pálóczi Horváth 1994: 140.

131 Horváth 2001:105,107.

132 Horváth 2001,262. A Csengek nevet a kutatás kipcsak eredetűnek vélte, ezzel kapcsolatban azonban elutasító vélemény is született. Hasznos lenne a kérdést az oguz származtatás szempontjából is megvizsgálni (Horváth 2001: 209-214,262).

133 Horváth 2001: 175.

19