Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata
Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata Az 1930-as évek végén Csányi Károly és Lux Géza a helyszínen tett számos megfigyelése jelentős mértékben előmozdította a kutatást. Véleményük szerint az építkezés legnagyobb része még a tatárjárás előtt elkészült, s ezt követően csak kisebb helyreállításokkal lehet számolni. Először állapították meg, hogy a nyolcszögű pillérek egykorúak a pillérkötegekkel és nem estek át átfalazáson.15 A templom, illetve a prépostság történeti adatainak közzététele kapcsán említést érdemel Nagy Emese - a műemlék részletes leírását is tartalmazó - munkája.16 A 21. század hajnalán F. Romhányi Beatrix összefoglaló művében,17 Horváth Lajos helytörténeti írásában,18 valamint Neumann Tibor kéziratában19 a történeti adatok ismertetésén túl saját elképzeléseiket is megfogalmazták. A premontrei rend, s ezen belül az ócsai prépostság történetével Oszvald Ferenc,20 újabban pedig Körmendi Tamás21 foglalkozik. Az Országos Műemléki Felügyelőség által tervezett helyreállítás előkészítéseként 1986 és 1992 között sor kerülhetett a templom régészeti kutatására, mely magába foglalta a szisztematikus jelzővel méltán illethető feltárást (1986—1992) és falkutatást (1986-1988).22 A régészeti kutatás Juan Cabello vezetésével zajlott egészen 1992-ig,23 amikor is a Csengd Péter vezette utolsó szakasszal befejeződött a feltárás, mely kiterjedt a templomra és a templomkertre, valamint a szomszédos telkekre (Kálvin utca 1. és 3. szám) egyaránt. A kutatást megelőzően elkészített alapos és minden részletre kiterjedő elődokumentáció Lukács Zsuzsa művészettörténész munkáját dicséri.24 Ennek a kutatásnak köszönhetően az eddigi elméleteket ma már felválthatják az elvégzett helyszíni kutatásokra alapozott megállapítások. Ennek első lépése volt egy, a kutatás eredményeinek 1991-ben történő rövid közlése Lukács Zsuzsa, Juan Cabello, valamint Csengéi Péter által.25 Ezt követően 2007-ben lehetőségem nyílt a kutatási eredmények, illetve a teljes leletanyag feldolgozására.26 Jelen tanulmány megírásakor kizárólag a templom építéstörténetének felvázolására vállalkoztam, mely - figyelembe véve többek között a közel 170 síros temetőt, a kolostor épületét, illetve a terjedelmes leletanyagot27 - a feldolgozott anyagnak mindössze egy töredéke. A templom építéstörténete a történeti adatok és a régészeti kutatások tükrében Az alapítás Az ócsai prépostság első említését a premontrei rend 15. századi átiratban megmaradt, 1234-ben keletkezett, úgynevezett Ninivei katalógusa tartalmazza, amelyben Ocsát, mint Jászó28 (ma Jasov, Szlovákia) filiáját említik („Filia Vallis S. Johannis Baptiste, Waciensis dioc, Alza”, vagyis Ocsa a váci egyházmegyében, a völgyi Keresztelő Szent János filiája), s titulusaként a Boldogságos Szűz Mária szerepel.29 Habár az Oszvald Ferenc által közölt további három katalógus már Váradhegyfok filiájaként említi, a szerző szerint ezek közül csak az elsőt lehet figyelembe venni, mert azt a Prémontréből küldött visitator is ellenőrizte, s így ez tekinthető a leghitelesebbnek.30 Sajnos Ócsa esetében sem az alapító, sem pedig a későbbi kegyúr nem ismert. Habár az eddigi kutatás a királyi alapítás mellett foglalt állást,31 Neumann Tibor szerint - az ócsai prépostságnak a premontrei hierarchiában be,s Csányi-Lux 1939,56,114-115,155. 16 Nagy E. 1958. 17 F. Romhányi 2000: 48. 18 Horváth 2000. 19 Neumann é. n. Köszönöm Neumann Tibornak, hogy kéziratát felhasználhattam. 20 Oszvald: 1957. 21 Körmendi: 2001. 22 FK, Dokumentáció 1986; FK, Dokumentáció 1988. 23 A régészeti feltárás összesítésére: FK, Ásatási alaprajz, 1986-1992. 24 FK, Lukács 1986. 25 Lukács—Cabello-Csengel 1991. 26 Ezúton szeretném megköszönni Juan Cabellonak, hogy bizalmával megtisztelt, és a teljes kutatási anyagot a rendelkezésemre bocsátotta. 27 Az ásatás során előkerült további objektumok, illetve leletanyag közzétételére a közeljövőben kerül sor. 28 A jászói prépostság alapításának az ideje is homályba vész, habár sokáig elfogadott volt Oszvald Ferenc keltezése 1170 elé (Oszvald 1957: 243), melyet a közelmúltban Körmendi Tamás cáfolt meg (Körmendi 2001). Henrietta Zazová, aki a mai Szlovákia területén található premontrei prépostságok adatait legutóbb feldolgozta, aprépostság alapításának idejét a 12. század végére, illetve a 13. század elejére tette (Zazová—Kalinová 2008: 35). Köszönettel tartozom Henrietta Zazovának, hogy a kéziratra történő hivatkozást részemre engedélyezte. 29 Oszvald 1957: 247; Körmendi 2001. 30 Oszvald 1957: 247. 31 Lukács—Cabello-Csengel 1991:16. 190
