Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

II. Településkutatás - K. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához

К. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához

zépkori egyházas helyeket - mint a településhálózat főbb csomópontjait - összekötő, a vízi átkelőkön keresztül vezető egykori utak részletei helyenként máig megőrződtek a dűlőúthálózat részeként,31 Rosta Szabolcs pedig egy egész kistérség, a kiskunsági Homokhátság példáján keresztül mutatta be, hogy a 18. század végi úthálózat az ekkorra szinte nyom nélkül eltűnt középkori településhálózathoz igazodik, tehát kétségtelenül korábban is ezek voltak a közlekedés gerincei.32 Nemrég röviden Szilágyi Magdolna foglalta össze a középkori utak kutatásának módszereit, cikkemben az általa alkalmazott nevezéktant használom (külföldre vezető távolsági utak; több megyén átívelő provinciális utak; falvakat összekötő regionális utak; falvak határán belül található helyi utak).33

Középkori lelőhelyek közelsége alapján keltezhető utak

Nem új megállapítás, hogy a Tolnai-dombságot alkotó löszben könnyen alakulnak ki mélyutak, helyi tájszóval horhosok vagy horgosok. A szekerek vasabronccsal megerősített kereke kivájja az utakat, amelyek erodálódását az időjárás is segíti. Felhagyás után a horgosokban lerohanó víz egyenetlenül mossa és szakadékká mélyíti az egykori út nyomvonalát. így olykor több tíz méter mély szakadékok is kialakulhatnak, amelyekről nem is gondolnánk, hogy évszázadokkal korábban útként működtek.34

A táj e jellegzetes képződményei helynévvé is válhattak: Tolna megyében a középkorban létezett egy Horhi nevű falu,35 amelyek neve a ’vízmosta árok, mélyút, horhos’jelentéssel bíró régi magyar ’horh’ főnév -i képzős származéka.36

A mélyutak keltezésének lehetősége azon alapul, hogy ha közelükben középkori lelőhelyeket találunk, feltételezhetjük, hogy az utak már fennállásuk idején is a máig látható nyomvonalon futottak, természetesen kisebb-nagyobb változásokkal. Az alábbiakban néhány ilyen, főként középkori templomok, egyházas helyek közelsége alapján keltezhető, részben ma is használt löszmélyutat mutatok be. Ezek száma a terepi megfigyelések révén jószerével tetszés szerint gyarapítható az egykori Tolna megye csaknem teljes területén. Máté Gábor kéziratos doktori disszertációjában számos ilyet mutat be a Hegyhát területéről, szempontunkból talán a Kárász északi határában fekvő Hársmai-gödör a legérdekesebb, amelyet már a 18. században is puszta útként említenek, és a helynevek alapján kétségtelenül a török korban elpusztult Bolda faluba vezethetett.37

A középkori Bat falu felszíni nyomai a Tengőd délnyugati határában fekvő Bati-erdőtől északra, a Bati-réten találhatók. Templomát - szokatlan módon - nem a patakparton fekvő faluhelyen, hanem a patak déli oldalán húzódó, meredek oldalú dombvonulat északi, a falu felé előreugró peremén azonosítottam. Az erdő északi oldalán, a patakra merőlegesen, egy máig használt, közel 3-4 m mélyre bevágódott, rézsűs szélű út fut, amely a templomhellyel egy vonalban, tőle nagyjából 60 m-re, nyugatra ér fel a platóra (2. kép). Az út kétségtelenül még a templom használata idején keletkezett, a domb lábánál fekvő falut kötötte össze a meredély szélén fekvő templommal.38

Görbő temploma (Pincehely—Szentkúti-hegy) Pincehelytől délkeletre fekszik, a szőlőhegyi dűlőút nyugati oldalán, a meredek dombvonulatnak a Kapos felé kinyúló fokán, szintén szokatlan helyen.39 Bár a környező szőlőkben is található középkori kerámia, a falu jelentősebb felszíni nyomai a templomtól nagyjából 250 m-re északkelet felé, a Kapos mentén azonosíthatók. A templomhelytől néhány méterre északkeletre helyenként 15-20 m széles, átlagosan 10 m mély, szakadozott oldalú vízmosás húzódik (1. tábla 5), amely a Kapos partjáról indul és kisebb kanyarokkal délkelet felé haladva egy ma is használt mélyútba fut bele a már 1431-ben is említett Hajagos-hegy40 mellett, ahonnan ismeretlen nyomvonalon tovább vezethetett Miszla, illetve Püspökszékely felé.

Bedeg középkori temploma (Bedegkér-Alsó-Halastó-dűlő) a faluból délkeleti irányba, Értény felé vezető dűlőúttól néhány tíz méterre, két forrás által közrefogott dombon fekszik.41 A dűlőút a templomtól északra nagyjából 1 km hosszan, a patakvölgytől a dombtetőig mélyútként fut, kétségtelenül ismét csak középkori nyomvonalon.

31 Stibrányi 2008.

32 Rosta 2010.

33 Szilágyi 2012.

34 A felhagyott mélyutak morfológiai típusaira: Máté 2013b: 12-13.

35 Csánki 1897: 430.

36 Kiss 1988: 607.

37 Máté 2013a: 86-88,296-298 (47-53. kép).

38 K. Németh 2011:162.

39 K. Németh 2013a: 72.

40 Fejér CDX/7.381.

41 K. Németh 2011: 40.

180