Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Katona-Kiss Attila: Szempontok az Ártánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez
Katona-Kiss Atilla: Szempontok az Artánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez Ami a zomlinpusztai tárgyak keleti eredetét illeti, inkább tűnik nomád harcos pogány rítusú temetkezési mellékleteinek, azonban tény, hogy a sodronying és a nyílhegyek a 9-10. századi, pogány varég-rusz sírokból is adatolhatóak.101 Utóbbiaknál azonban Ibn Fadián részletesen leírja az elhunyt hamvasztását, méghozzá hajóban, ember- és állatáldozatot bemutatva.102 Feltehetőleg nem kell a tudósítás minden elemét feltétlenül szószerint venni, de a korabeli ruszok és keleti szlávok halotthamvasztásáról Ibn Fadián mellett Maszúdi és a Hudúd al Álam is beszámol.103 Ilyen rítuselemre utaló nyomokat viszont nem jegyeztek fel a feltűnően jó állapotban fennmaradt zomlinpusztai leletek kapcsán. És bár halmos temetkezésre a pogány Túszoknál is van példa,104 a zomlini leletanyag két korszakhoz való tartozása hipotetikusan, de jóeséllyel azzal magyarázható, hogy ahogyan a steppén gyakorta, a harcos sírját itt is egyszerűen beleásták a korábbi, vaskori halomsírba.105 Történeti földrajzi megjegyzések A tiszántúli kun szállásterület kérdése A második kun törvény, egyéb rendelkezései mellett, a kunok szálláshelyeit is meghatározta. A Duna-Tisza közötti puszták mellett tiszántúli területekre mutat a „Körös folyó mellett” (iuxta fluvium Kriss), a „Maros és Körös között vagy partjaikon” (interflumiua Morus et Kris, aut ex utraquepartofluminis eiusdem), valamint a „Temes és Maros között vagy körülöttük” (interflumina Tymus et Maros aut circa eadem) kitételek, amelyek gyakorlatilag a Magyar Alföldnek a Körösök és a Temes folyó Tiszával bezárt területét jelentette.106 Lelőhelyünk mindössze két km-re fekszik a Sebes- Körös partjától, a Sebes- és a Kis-Körös között - utóbbi a Fekete- és a Sebes-Köröst összekötő ág.107 A tiszántúli területeket a kunok a Hód-tavi csata után kiürítették,108 tehát a terület 1246-1282 között volt kun szállásterület. Ami a lehetséges varég-rusz azonosítást illeti, ahogy régészetileg, úgy földrajzi megközelítésből sem egyértelmű a helyzet, ugyanis Biharban, nem messze a lelőhelytől adatolható Orosz helynév,109 ami ráadásul a korai, törzsnév-típusú helynévadási gyakorlatba sorolható,110 tehát a ruszként feltételesen meghatározott leletanyag korával megegyezhet. Uzfalva Uzfalva nevének vizsgálata különösen indokolt, hiszen a 13. századinak tartott zomlini leleteket arra hivatkozva minősítették egy úz harcos hagyatékának, hogy a helynév, illetve annak előtagja minden bizonnyal kapcsolatba hozható a leletegyüttessel, amely ilyen összetételben közismert a csornüje klobukini\. Ami a helynév keletkezési idejét illeti, típusának időrendi vetülete valóban a 13. századra mutat. Az úgynevezett birtoklást kifejező helységnevek között a 13. század elejétől tömegesen bukkannak fel a -laka, -háza, -telke, -földe, -szállása, -ülése végű helynevek, amelyek első tagja a birtokos neve volt. A legnépesebb csoport ebben a típusban a -falva végű helységneveké.111 A tendencia gyakran kapcsolatban áll a mongol pusztítással: a korábbi személynévi eredetű helynév akkor kapta az utótagját, ha a falu a tatárjáráskor elpusztult és később építették újjá.112 Hasonlóra utalhat a település kettős elnevezése is. Első említésekor az oklevél Vozfolua-kcnt 101 Medvedev 1966: 65 (15. T, 33-36,38); Kirpicnikov 1971: 81 (táblázat); Mesterházy 1976: 70, 77; Pálóczi Horváth 1994: 127-128. 102 Simon (ford.) 2007: 90-99. 103 Simon (ford.) 2007: 93 (317. jegyzet); Kmoskó 2000: 200; Göckenjan-Zimonyi 2001: 211. 104 Fedorov-Davydov 1968: 58. 105 Uzfalva, az egykori Kiszomlintól, azaz a lelőhely közvetlen környezetétől Mesterházy szerint „kb. 7 km-re”, Jakó Zsigmond térképéről visszamérve pedig mindössze 5 km-re fekszik északi irányba. A távolságot talán indokolhatja, hogy a nomád előkelő vitézt, mint rendesen, itt is a népének szállástemetőjétől távolabb, attól elkülönülve temették el. Esetleg arról lehet szó, hogy a Körösköz mocsaras árterületéről a közeli, már készen lévő tumulushoz vitték az előkelő nomádot. 106 Györffy 1987: III. 529; Gyárfás 1992 [1873]: II. 439-440; Kristó 1994: 135. 107 Jakó 1940: 277. Uzfalva első említésekor is rögzítik, hogy a falu a Kyriskuz-Ъеп (Körösköz) fekszik (Kristó 1998: 156). 108 Györffy 1987: I. 858. A csatáról a Képes Krónika 181. fejezete is megemlékezik (SRH I: 187, 471; Bollók 2004: 116). A csata dátumát illetően hosszú ideig nem volt konszenzus a kutatásban, mert a magyar krónikáshagyomány 1282-re tette IV. László harcát a kunokkal, míg egyes oklevelek keltezése és kiállításának földrajzi momentumai arra mutattak, hogy a Hód-tavi csata 1280-ban zajlott le. Zsoldos Attila kimerítően taglalta az ütközet lehetséges időpontját és meggyőzően érvelt az 1282-ben vívott csata mellett (Zsoldos 1997). 109 Györffy 1987:1.649. 110 Ez látszik a Várong és Kölpény formák példáján is (Györffy 1959: 90). 111 Kálmán 1989:156-157. 112 Németh 1983: 91. 17
