Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonöszöd Árpád-kori településéen
Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonőszöd Árpád-kori településén Gazdasági épületek értékelése lésszerkezetben. A régészeti adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a gazdasági melléképületek általában a lakóházak közelében kerülnek elő,49 * sőt a kardoskút-hatablaki épület közelében kemencék, árkok és sírok is voltak.so Ezek alapján feltételezhetjük, hogy egy gazdasági egységet, udvart alkothattak a házak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek. Ezt a megállapítást igazolja a B-820 épület is, amely a lakóépületeken kívül, árkok és külső kemencék közelében helyezkedett el (7. kép). A B-73-as épület környezetében ellenben lakóépületet nem, de árkokat, külső kemencéket sikerült regisztrálni (8. kép). Azt sem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagynunk, hogy az ásatás ezen részén a nyomvonal igen keskeny volt, így nem kizárt, hogy a lakóépületek a feltárandó területen kívül találhatóak. Mindezek az Árpád-kori gazdasági udvarok sokszínűségét, komplexitását igazolják. Mivel az ilyen jellegű épületek felépítése sem jelentős építőanyagot, pénzt vagy szakértelmet nem kívánt, széles körben terjedt el, mind térben, mind időben, melyet a számos néprajzi analógia is alátámaszt.49 * 51 A két balatonőszödi épület egymástól igen messze került elő, így biztosan nem tartozhattak egy gazdasági egységhez. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy nem is egy időben léteztek. Mivel a csekély mennyiségű kerámiaanyag alapján nem tudunk még csak századra pontosan sem keltezni, így könnyen elképzelhető, hogy a két balatonőszödi épület fennállása között több évtized is eltelhetett. Végül pedig arról is szólnunk kell, hogy a Balatonőszödön előkerült veremépületek az eddigi Kárpát-medencei anyagban a legkorábbiak közé tartoznak (a Lébény-bille dombi gödöról52 mellett). így megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy a közvetett történeti forrásaink és elméleti „visszakövetkeztetéseken” túl53 egy újabb régészeti bizonyítékunk is van arra, hogy már az Axpád-kor elején, a 11-12. században belterjes állattartással számolhatunk a Kárpát-medencében. Vagyis ebben a korai időszakban, még a telekrendszer kialakulása előtt, már olyan gazdálkodásról is beszélhetünk, melyben az állatokat önálló, zárt helyiségben tartották, takarmányozásukra így jóval nagyobb figyelmet fordítva. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy a külteijes és a belterjes állattartás milyen arányban lehetett jelen a korabeli magyar gazdaságban, ennek megválaszolására további régészeti adatok szükségesek. Igen fontos kitérnünk arra kérdésre, hogy a gazdasági épületek milyen helyet foglaltak el az Árpád-kori telepü8. kép: А В-73 épület az összesítő térkép részletén (Ásatási dokumentáció alapján Bognár Katalin Boglárka rajza) 49 Gallina-Molnár: 2003: 345; Nagy et al. 2001: 208. “Méri 1964:31. 51 Hoffmann 1975: 347. 52 Takács 1996: 201. 53 Nagy et al. 2001: 211. 141 7. kép: A B-820 az összesítő térkép részletén (Ásatási dokumentáció alapján Bognár Katalin Boglárka rajza)
