Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonöszöd Árpád-kori településéen
Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonőszöd Árpád-kori településén Egységes betöltése (R-51) alatt az egykori padlószintet (R-52) borító közel 10 cm-es szürke, hamus pusztulási réteg található. Alatta egy korábbi padlószint (R-85) húzódott. Az épület betöltéséből nagy mennyiségű Árpád-kori kerámia, állatcsont és egy vaskés került elő (4. kép)? A B-820 lekerekített sarkú, téglalap alakú, 2,6 m széles és feltárt hosszán 7,6 m hosszú épület, mely vágja a B-530 Baden házat (5. kép). Feltárt alapterülete 19,76 m2, az épület egykori méretei nem ismertek. Az észak-déli tájolású objektum oldala mentén és közepén összesen nyolc cölöplyuk található. A szabályos téglalap alakot megtöri a nyugati oldalában a B-834-es hamus betöltésű, 85 cm átmérőjű gödör, melynek funkciója kérdéses. Az épülethez tartozó kemence a felszínrajzon az objektum délnyugati sarkában feltüntetett K-59, melyről azonban sem leírás, sem metszetrajz nem ismert. Sem padlószintet, sem bejáratot nem regisztráltak a feltárás során. Paticsos betöltéséből igen kevés kerámia került elő (6. kép), a dokumentáció továbbá csiszolt kőtöredékekről és állatcsontról is szól. Szerkezet A feltárt veremépületek méreteiket tekintve nem tekinthetőek tipikus Árpád-kori épületeknek. A B-73 közel 60 m2- es, illetve a B-820 legalább 20 m2-es alapterülete jóval nagyobb, mint egy átlagos Árpád-kori lakóházé. Előbbihez hasonló méretű épületet csak Ordacsehi—Bugaszegen3 4 tártak fel eddig, amely mindössze 20 km-re fekszik lelőhelyünktől. A közel 20 m2-es alapterületű objektumból jóval többet ismerünk az Árpád-korból (Kiskunfélegyháza közelében5 vagy Tatabánya-Dózsakertben) .6 Továbbá, ha figyelembe vesszük a humuszolás és erózió mértékét, akkor feltételezhetjük, hogy eredetileg mintegy 160-180 cm mélyre áshatták a földbe az épületeket. Ilyen mély gödrű objektumok viszonylag ritkán kerülnek elő a középkori Kárpát-medencéből (például Kardoskút-Hatablakon,7 Ordacsehi-Bugaszegen).8 Néprajzi analógiák alapján tudjuk, elsősorban az állattartással kapcsolatos épületeket ásták ilyen mélyre.9 Mindkét épülethez számos cölöplyuk tartozott, melyek a tetőszerkezettel és az oldalfal kialakításával lehettek öszszefüggésben. A B-73 esetében az egykori fal szerkezetét pontosan meg lehet határozni; igen sűrűn, egy alapárokba mélyített cölöpsorral erősítették a pergő lösz oldalfalhoz a vízszintes gerendákat, amelyeknek lenyomata a nyugati oldalfalban meg is maradt. Ezt támasztja alá, hogy a cölöpök elkorhadása után a löszfal beomlott. A fával bélelt falú épületek általánosan elterjedtek a 9—11. századi Kelet-Európa erdős zónájának déli sávjában és a ligetes steppe övezetében, igaz ugyan, hogy elsősorban a lakóházépítészetben.10 A másik épület falszerkezetének meghatározása jóval bizonytalanabb, mivel a cölöpök nem közvetlenül a falak mellett helyezkedtek el, ezért régészeti és néprajzi analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a körbefutó cölöpök és a fal közötti részen lehetett valamilyen kitöltés. Ez lehetett egyrészt döngölés vagy bélés (mint Kardoskút-Hatablakon,11 Ordacsehin,12 vagy Székelykeresztúron),13 másrészt sövényfal, vagy növényi anyagokkal való borítás, esetleg fabélés.14 A nagy mennyiségű patics alapján feltételezhetünk valamilyen jellegű tapasztást az épület belsejében. Az ilyen jellegű szerkezeti megoldások nem ismeretlenek az Árpádkori lakóházak építészetében sem (például Visegrád-Várkert,15 Kiskunhalas-Zöldhalom).16 A két épület tetőszerkezete is eltérő lehetett, hiszen a B-73 középágasos szerkezetű nyeregtetejét a középtengelybe állított, valamint az oldalfalban található nagyméretű (40-60 cm átmérőjű) igen mély oszlopok tartották. A B-820 esetében a cölöphelyek az épület sarkában találhatóak, így feltételezhetjük, hogy azokba sarok- vagy kiságasokat állítottak, melyeket koszorúfa tarthatott össze. A közeli Ordacsehi-Bugaszegen feltárt, hasonló szerkezetű nagyméretű veremépületek tetőszerkezetét az Árpád-kori veremházakhoz hasonlóan úgy határozták meg, hogy azok nyeregtetőze3 Az előkerült leletanyag a település többi objektumából előkerült leletanyaghoz képest tekinthető soknak. 4 Nagy et al. 2001:187-189. 5 Gallina—Molnár: 2003: 342. 6 Vékony 1975: 91-92. 7 Méri 1964:28. 8 Nagy etal. 2001:190. 9 Ászt 2002: 40. 10 Fodor 1994: 425. 11 Méri 1964: 34. 12 Nagy et al. 2001:193. 13 Benkő-Ughy 1984: 31—32. 14 Dám 1993:139. 15 Kovalovszki 1986: 61. 16 Biczó 1984:161. 138
