Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján

Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján

A Szőlők-alján feltárt település folyamatos (vagy esetleg többször megújuló), hosszú életére utalhatnak azok a házak is, amelyeket egy-egy korábbi épület helyén létesítettek, ahogy azt például a 27. és a 29. vagy épp a 17. és a 16. ház esetében tapasztalhattuk. Ezek az azonos helyen újjáépülő házak, a feltételezett utcasáv, az 1. és 4. ház között húzódó esetleges kerítés és a házsorok is valamilyen szinten rendezett településszerkezet mutatnak. Elképzelhető, hogy a település hosszú élete folyamán történtek tűzesetek, épületpusztulások, legalábbis erre utal bizonyos házaknál a betöltés összetétele (1. táblázat). így többek között a 2, a 9. és a 31. háznál egészen nagy ennek a valószínűsége, azonban azt nem tudhatjuk biztosan, hogy ez véletlen baleset, a már rossz állapotban lévő ház szándékos elplanírozása vagy éppen egy támadás eredménye volt-e. Mivel a leletanyag nagy része kerámiatöredék, ép edény csak egyetlen egy és kiegészíthető fazék is csak egy példány került elő, valószínűleg nem menekülés-szerűen hagyták hátra a falut, hanem más okból néptelenedett el.

Szükséges kiemelni ennek a feltárásnak a fontosságát, mivel nem túl sok olyan Árpád-kori települést ismerünk, amelyet ilyen nagy felületen kutathattak az ásatók, és még kevesebb, amelynek leletanyaga publikált. A telep többrétegűsége még érdekesebbé teszi a Szőlők-alján feltárt lelőhelyet, így a feldolgozási munka folytatása nem csak időszerű és szükséges, de Árpád-kori településeink ismeretanyagához (például településszerkezetre, kerámia nyersanyagára, díszítési formákra vonatkozóan) is fontos adatokkal járulhat hozzá.

127