Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
Btró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján homokos anyag, vörös és fekete szín, érdes tapintás - a korai időszakra keltezhetők. A korai datálást támogatja az is, hogy a leletegyüttesből hiányoznak a később megjelenő, más nyersanyagból készített, jellegzetes fehér vagy szürkésfehér árnyalatú töredékek. A 18. házból származó tárgyak többnyire jellegzetes homokos anyagú, vörös és fekete kerámiák, illetve mellettük került elő még egy vastagfalú, hullámvonalköteggel díszített töredék. Az utóbbihoz hasonló, viszonylag vastagfalú, all. században még használatban lévő fésűs hullámvonallal díszített példányok egyértelműen jelzik a település korai épületeit.30 A 17. házból sajnos igen kevés lelet, egy bordó árnyalatú, egyik oldalán simára koptatott/csiszolt, nagyjából 30 cm-es kő (talán őrlőkő?), illetve egy hullámvonaldíszes kerámiatöredék került elő. Utóbbi alapján feltehetően ez az épület is a korábbi időszakban állhatott, amely periódus végén, vagy a későbbi kezdetén a ház elpusztult, és a helyét egy űj lakóépület — a 16. ház — vette át. Az előbbiekhez hasonlóan valószínűleg még a korai Árpád-korra (11-12. század) keltezhető a 20., 21., 22., 23. és a 26. ház is, ezek közül némelyikben (például a 20. házban) egy-két szarmata példány is előfordult. A 23. ház esetében érdekesség, hogy az innen származó edénytöredékek (10. tábla 6), illetve az ezekhez hasonló, homokos anyagú kerámiából készült orsókarika mind a házon belül található munkagödörből került elő. Fontos még kiemelni a 22. épületet, mivel a jászfényszarui település viszonylatában igen gazdagnak mondható a fémleletek tekintetében. Elsőként említendő egy különleges lelet, amelyre eddig még nem találtam pontos analógiát. Ez egy kisméretű, kerek tárgy töredéke, funkcióját tekintve leginkább gombként értelmezhető (10. tábla 4). Műszeres (XRF) vizsgálat alapján tudjuk, hogy nagytisztaságú rézötvözetből készült a vékony lemez, amelyet díszes előlapként egy vas hátlapra hajtottak rá.31 Magának a gombnak két sík alkotta pereme van, középső 1,5 cm átmérőjű része bemélyül, közepe oldalra fordított állatfejre (esetleg kutya?) emlékeztető formában kidomborodik. A teljes gombnak nagyjából a 3/4 része, ami megmaradt, a törésfelületen nagyon jól látszik a rézlemez elválása a vas hátlaptól. A rögzítésről nem sokat árul el a hátlap, és bár középső részén kicsit megvastagszik, nem lehet biztosan tudni, hogy esetleg függesztőfül segítette-e a rögzítést. Ezen kívül ugyanebből a házból származik még egy vaskés enyhén ívelt pengéje, két vaskulcs töredéke (10. tábla 5), illetve egy vaskarika, ami talán szintén egy kulcs része lehetett. Az 1. házcsoport korai épületei közül a 20. házból egy vassalak került elő. Az 1. ház leletanyagának nagyobb része egységesnek mondható, ami a most tárgyalt objektumok kapcsán nem túl gyakori. Szinte kizárólag a finom anyagú, vörösre égetett, homokkal (és olykor kerámiazúzalékkal) soványított kerámia került elő a házból, közöttük vonaldíszes példány is található (4. tábla 1,3—4). A leletegyüttes különlegességét egy szürkésbarna anyagú, homokkal, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, vonal- és hullámvonalköteggel díszített oldaltöredék jelenti (4. tábla 2). Bár inkább a korábbi időkre jellemző az ilyen jellegű fésűs hullámvonalas bekarcolás, még a 11. század folyamán is használatban volt.32 Az 1. házzal kapcsolatban meg kell említeni annak lehetőségét, hogy a 4. házzal egyidőben állt, mivel feltűnően egy vonalban helyezkednek el, és valószínűleg az sem véletlen, hogy az O-68-as árok, a két háztól azonos távolságra, éppen közöttük húzódik (2. tábla 2). Az árok keltezése lelet híján nem lehetséges, de a 4. ház az előbbihez igen hasonló leletanyaga alapján (5. tábla 3-8), egykorúnak mondható az 1. házzal. Az egyik töredék anyag és falvastagság tekintetében jelentős eltérést mutat a többihez képest, felső részén fésűs hullámvonaldísz látható, nem zárható ki, hogy a település korábbi lakóitól (szarmaták) származik (5. tábla 7). A 4. házból származó egyszerű peremtöredékek egy korábbi periódust jeleznek az Árpád-koron belül, mivel a kettőstagolású peremek többnyire a későbbi időszakra jellemzőek.33 A leletegyüttes korábbi periódusra való keltezését némiképp elbizonytalanítja az a tény, hogy a ház alatt húzódó árok többek között egy fehér peremtöredéket is tartalmazott. Ezt az árkot és az 1. házat is átvágó - a szuperpozíciók alapján egyik legkésőbbinek tekinthető - árok ugyanolyan vörös anyagú kerámiát tartalmazott, mint maga a ház, de ezek mellett fenőkő, őrlőkőtöredék és pattintott kőeszköz is szerepelt. Mivel több hasonlóan kevert leletanyagú objektum is van, az Árpád-kori közösség biztosan beleásott néhány korábbi korszakhoz tartozó régészeti jelenségbe, és ezáltal keveredtek a leletek. Éppen a 4. háznál figyelhető meg a legtöbb szuperpozíció, így egy-két „rossz helyen” lévő töredék még nem feltétlenül borítja fel a relatív kronológiát. A 2. házcsoport esetében a 2., 3., 5., 8. és 9. ház leletanyagát is az előzőekhez hasonló homokos anyagú, vörös és szürkés-barna töredékek alkotják (4. tábla 1, 5-6; 5. tábla 1-2, 9-11; 8. tábla 1-3), illetve a 2. házban egy vassalakot is találtak. Érdekességnek tekinthető talán a 3. házból előkerült aljtöredékek alsó felének világos színe és nem túl sima felülete (5. tábla 1), valószínűleg valamilyen deszkára állíthatták az edényt még képlékeny formájában. Összességében a fentebb említett házak kerámiái közötti hasonlóság arra enged következtetni, hogy ezek az épületek egy időszakba 30 Parádi 1963: 223. 31 A mérést dr. Raucsik Béla végezte, segítségét ezúton is köszönöm. 32 Parádi 1963: 223. 33 Holl 1963: 339. 119