Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában 3. Tálak. Az ásatáson nagymennyiségű apró cseréptöredék került elő. Nagy részüknél nehéz volt meghatározni, hogy tálhoz vagy fazékhoz tartoztak-e. A tálak általában kis számban kerülnek elő kora Árpád-kori telepeken, ugyanis nagy a valószínűsége, hogy nem maradandó anyagból készítették őket. A 6. számú objektumban találtak egy fenéktöredéket, amelynek felmenő fala erősen oldalra kihajlott. Sötétszürkére égett, kézi korongolt és kavicsos soványítású volt. Véleményem szerint tál lehetett, amelyhez hasonlót találtakTiszaeszlár—Bashalom.21 4. Orsókarikák és orsógombok. Egy darab került elő a 116. árokból, amely kettőskónikus formájú, továbbá átmérője 3 cm, magassága 1,9 cm volt. Továbbá, két lapos és vékony orsókarikát is találtak a 117. és 132. számú házakban (7. tábla 6; 9. tábla 7). Valószínűleg edényekből kialakítva, másodlagosan használták fel őket. Magasságuk 7 mm, vastagságuk 2,7-3,2 cm közé tehető. Egyéb leletek A lelőhelyen előkerültek olyan használati tárgyak, amelyek nem rendelkeznek keltező értékkel. Két vaskés erősen korrodálódott töredéke, két, szintén erősen korrodálódott vasszeg (9. tábla 8), vascsiholó töredékes darabja, vas- és bronzlemezek. A kerámiák keltezésének kérdése A késő avar kori és a kora Árpád-kori kerámiák elkülönítése és tipologizálása napjainkban is problémát jelent. Kezdetben a sírkerámiák alapján határozták meg őket, majd az 1970-es évektől egyre több telepet tártak fel, így többek között Mesterházy Károly,22 Bálint Csanád23 és Szőke Béla Miklós24 rendszerezte a leletanyagukat, azonban a különböző edénytípusok tipologizálása még mindig nem egyértelmű. Kvassay Judit a temetők fazekainak vizsgálata alapján, megállapította, hogy a késő avar kori, tojásdad alakú és nyúlánkabb kerámiákkal25 ellentétben, a 10-11. századi darabok öblösebbek és zömökebbek.26 Nyíri-dűlő lelőhelyen a rengeteg fazéktöredék mellett négy ép edény is előkerült a második horizont objektumaiból. Egy kézzel formált, nagyméretű fazék, amely a váll résznél volt a legszélesebb és a vállából erősen felfelé ívelt a pereme. Továbbá, három kézi korongolt, nyúlánk és hordó formájú edény, melyek alapján a második periódus all. századnál korábbra keltezhető. A korszak kutatói között vita folyik a kézzel formált, a kézi korongon készült bográcsok és a sütőharangok időrendjéről. A kutatók egy része, többek között Kovalovszki Júlia,27 Takács Miklós28 és Vida Tivadar29 úgy vélik, hogy a kézzel formált bográcsok és a sütőharagok megtalálhatóak a kora Árpád-kori leletanyagban. Ezzel szemben, például Szőke Béla Miklós,30 Herold Hajnalka31 és Wolf Mária32 úgy gondolják, hogy a kézzel formált edények és sütőharangok a 8-9. századra, míg a kézi korongon készült edények a 10-11. századra jellemzőek. Továbbá, a kézi korongon készült bográcsok megjelenését egyes kutatók még későbbre, vagyis all. századra helyezik. Ezt támasztj a alá Herold Haj nalka őrménykúti kutatása és Wolf Mária Borsod-edelényi ásatása. Nyíri-dűlő lelőhely leletanyaga alapján úgy gondolom, hogy a kézzel formált cserépbográcsok a 9. században jelen voltak a Dél-Alföldön, míg a kézi korongolt változataik a későbbi időszakokban jelentek meg. Azonban három töredék a második periódus 103. számú objektumában33 is jelen volt, ami nem lenne egyedülálló eset, ugyanis Bényben (Bína, 21 Kovalovszki 1980: 45 (25. rajz, 6). 22 Mesterházy 1975. 23 Bálint 1991. 24 Szőke 1980. 25 Mesterházy 1975: 216-218. 26 Kvassay 1982: 38-45. 27 Kovalovszki 1975: 222. 28 Takács 1986; Takács 1995. 29 Vida 2011:730, 739-740. 30 Szőke 1980. 31 Herold 2004: 61-63. 32 Wolf 2003: 94-102. 331. ház (103. objektum). A három töredék nem a padlószinten volt, ezért feltételezem, hogy nem feltétlenül egykorú az objektummal, hanem később kerülhetett bele, amikor ezen a területen a harmadik horizont népessége élt. 105
