Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában 11. ház (124. objektum) Négyzetes alaprajzú, félig földbemélyített gödörház. T.: K-Ny. M.: 4,6 x 2,6 m. A.: 12 m2. A mai felszíntől számított mélysége: 112-166 cm. A ház egy szuperpozíció legfiatalabb tagja volt, ugyanis alatta helyezkedtek el a 121. és a 123. árkok. Továbbá a 121. árok átvágta a 122. számú műhely kemencéjét, vagyis a műhely volt a legkorábbi. A ház DNy-i falának mindkét sarkában egy-egy nagy cölöplyuk helyezkedett el. A Ny-i sarokban levő oszlop gödrében fél tégla volt. Átmérője: 38 cm, mélysége: 143 cm. A másik cölöplyuk 164 cm mély és 25 cm átmérőjű volt. K-i falában ovális mélyedés látszott, amelyben lépcső alsó fokai kerültek elő 97 cm mélyen. Padlója foltokban maradt meg és felmenő fala 40-50 cm magasan érzékelhető volt. D-i sarkából kis méretű, alig átégett körkemence ugrott ki. A tüzelőberendezés mélysége: 134 cm, átmérője: 95 cm. Hamus és paticsos betöltés jellemezte. A házban barnás és paticsos feltöltődés mutatkozott (8. tábla 2). Az objektum körül vékony vaslemez töredékét és két nagyon vékony bronzlemezt találtak. A lemezeket szeggel erősítették össze. Nem tudni mi lehetett. Kerámiaanyagában nagy mennyiségű kézi korongolt bogrács töredék és kézi korongolt, fedőhornyos fazék peremtöredékek voltak (8. tábla 4-5). Az alatta elhelyezkedő objektumok leletanyagában is hasonló kerámia volt. A 122. számú műhelygödörből szintén erre az időszakra datálható leletek kerültek elő. Valószínűleg a település több évtizedig is létezhetett, hogyha először felhagyták a műhelygödröt, majd az árkokat és végül házat építettek rájuk. 12. ház (126. objektum) Négyzetes alaprajzú, félig földbemélyített gödörház lehetett. T.: K—Ny. Mivel egy szuperpozíció legalsó része, ezért eredeti méretét nem tudtam megállapítani. A mai felszíntől mért mélysége: 123-138 cm. Cölöplyuka nem volt. A padlót kiválóan lehetett követni, azonban a bejárat így sem került elő. Ny-i oldalát a 127. számú objektum (műhelygödör) teljesen átvágta, valószínűleg a kemencéjét is. Ny-i sarkán a 111. árok is keresztülment. Betöltése barnás-sárgás és kevert volt (9. tábla 1). Nagy számban kézi korongolt cserépbogrács töredékei és kézi korongolt díszítetlen fazekak darabjai helyezkedtek el benne. (9. tábla 3). Valószínűleg a házat műhelygödörnek alakították át. 13. ház (132. objektum) műhellyel (131. objektum) Négyzetes alaprajzú, félig földbemélyített gödörház.T: DK-ENy. M.: 3,3 *3m. A.: 9,9 m2. A mai felszíntől mért mélysége: 116-154 cm. A K-i falánál cölöplyuk került elő, melynek mélysége 154 cm, átmérője 35 cm volt. A cölöplyukkal szemben, a Ny-i falnál nagy, négyzet alakú gödör helyezkedett el. A gödör mélysége: 152 cm, mérete: 1,2 x 1,4 m. Kisebb lyuk a D-i sarokban is jelentkezett, amelynek mélysége 129 cm, átmérője 34 cm volt. A ház DNy-i oldalában hatalmas csepp formájú műhelygödör került elő. D-i oldalában legyező formájú, nagy méretű kemence volt, amely 104 cm mélyen helyezkedett el. Átmérője: 140 cm. Tapasztott, keményre átégett sütőfelülete nyomokban megmaradt. A kemence a házhoz tartozhatott. Padlója nyomokban érzékelhető volt. Feketés, paticsos betöltést tartalmazott (9. tábla 2). Mivel mindkét jelenség leletanyaga hasonló, ezért egykorúnak gondolom őket, nem szuperpozíciónak. A 131. számú objektumban több nagyméretű kézi korongolt cserépbogrács töredéke volt. Előkerültek fedőhornyos fazékperemek és szélesen hornyolt oldaltöredékek (9. tábla 4). A 132. számú házban szintén megtalálhatóak voltak a kézi korongolt bogrács töredékek, fedőhornyos peremdarabok, továbbá a körömbenyomkodással és hornyolással díszített edények oldaltöredékei (9. tábla 5-6). Egy lapos és vékony orsókarikát, egy vascsiholó töredékes darabját és egy erősen korrodálódott vasszeget is tartalmazott. (9. tábla 7-8). Gazdasági épületek Mindössze három gazdasági épület került elő az ásatáson. Legfőképp a kemence hiánya miatt különítettem el őket a házaktól, azonban ez nem jelenti azt, hogy esetleg ne lett volna mégis lakófunkciójuk. Mindhárom objektum négyzetes alaprajzú és félig földbemélyített. Alapterületük 3—7 m2 közé tehető, vagyis kisebbek, mint a kemencével rendelkező objektumok. Leletanyaguk hasonló, ezért egykorúnak határoztam meg őket. Kézi korongolt fazék és bográcstöredékek, továbbá körömbenyomkodással és széles vonaldísszel ellátott kerámiák kerültek elő belőlük. 102
