Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta Kora középkori településrészlet Orosháza határában Bevezetés 1998 nyarán, a 47. számú Orosházát elkerülő főút második üteméhez kapcsolódó régészeti feltárások során egy többrétegű településrészlet került elő, amely az Orosháza-Nyíri dűlő 6. számú lelőhely nevet kapta (OH-6.). A kutatott terület a nagyszénási és a gádorosi út között helyezkedett el. Az ásatást Szatmári Imre vezette, aki 2001-ben rövid ismertetőt1 írt a lelőhelyről, azonban teljes feldolgozásra eddig még nem került sor.2 3 Az elkerülő út nyomvonalában négy lelőhelyet tártak fel. Nyíri-dűlő területe 26.500 m2. A lelőhely egy egykori meder déli partján helyezkedik el, mindössze 86—90 méter tengerszint feletti magasságban. Az ásatási területet ezért elég nagy részen ellepte a belvíz, így több objektumot és azok leletanyagát nem volt lehetőség megvizsgálni. Összesen 144 objektumot figyeltek meg, amelyből 17 újkori volt (1. tábla 1). A régészeti korú objektumok közé tartozik egy szarmata ház és egy kút. A lelőhely bemutatását a különböző típusú objektumok ismertetésével kezdem, majd a leletanyagot formai szempontok alapján rendszerezem.2 Az objektumok típusai Főként a házakat jellemzem részletesen. A kemencéket, a kemencebokrokat, a gazdasági épületeket, a gödröket és az árkokat összefoglalóan ismertetem. A különböző objektum típusok leletanyaga megegyezett, ezért együtt kezeltem őket a vizsgálat során. Házak 1. ház (103. objektum) Téglalap alaprajzú, félig földbe mélyített gödörház. T.: DK-ENy. M.: 3,4 x 2,5 m. A.: 8,5 m2. A mai felszíntől mért mélysége: 96-102 cm. E-i és D-i falában (a hosszanti oldalakon) egy-egy oszlop gödre volt 132-136 cm mélyen. Átmérője: 33 cm és 28 cm. A járószintet feltehetően elbontották, így a bejáratra utaló jelek nem látszódtak. A felmenő fal sem mutatkozott. Kemencéje a K-i sarokba volt vájva, amelynek keményre égett sütőfelületét hamuréteg vette körbe. Mélysége: 80-92 cm, átmérője: 60 cm. Köveket is tartalmazott. Az objektum betöltése barnás volt (2. tábla 1). Leletanyagában megtalálhatóak sütőharangok töredékei, kézi korongolt, hullámvonalköteggel díszített fazekak 1 Szatmári 2001: 159. 2 Ezúton is köszönöm Szatmári Imrének és Rózsa Zoltánnak, hogy az emlékanyagot a szakdolgozatom keretein belül feldolgozhattam és azt publikálásra átengedték. Továbbá szakmai tanácsokért Dr. Wolf Máriát illeti köszönet. 3 Terjedelmi okok miatt nem áll módomban a gazdasági épületeket, a gödröket, az árkokat, a kemencéket, a kemencebokrokat és az egyes kerámialeleteket egyesével ismertetni, azonban a közeljövőben egy monografikus feldolgozás keretein belül ezekre is sor kerül. 99
