Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
Tartalom
Tisztelt Olvasó! Történelem - történelmi tudat. Mi az, ami az elmúlt korokban ténylegesen bekövetkezett, és mi az, amit az egyes történésekről tudunk, illetve tudni vélünk? Milyen kép él bennünk a múltról, évszázadok távlatából visszatekintve mivé formáljuk azt? Olykor kísérletet teszünk a múlt újbóli tisztázásra. Néha az aktuális igényeknek és az adott kor tudatállapotának megfelelően alakítjuk, torzítjuk a múltról alkotott képünket. Máskor a tudós talán tárgyilagosabb mércéjével mérve igyekszünk felidézni az elmúlt korok eseményeit, hogy ezáltal tekintsünk a történelem tovatűnt - és minden pillanattal tovatűnő - mélységébe. Egy brutális királynégyilkosság a középkori Európában sem számított mindennapos jelenségnek. így aztán a Merániai Gertrúd királyné ellen elkövetett véres merénylet híre szinte futótűzként terjedt a korabeli kontinensen. II. András királyunk (1205-1235) első felesége, az országépítőnek is nevezett IV. Béla és Árpádházi Szent Erzsébet édesanyja nyolcszáz esztendeje igen fiatalon - a húszas évei vége felé - halt erőszakos halált a feltételezések szerint a pilisi királyi erdőben. Meggyilkolásának körülményei azonban mindmáig éppoly homályosak, mint valódi szerepe a középkori Magyar Királyságban. Átlag olvasóként mit is tudunk valójában a merénylet áldozatáról? Elsősorban azt, amit Katona József drámája és Erkel Ferenc operája tár elénk. Eszerint Gertrúd egy gonosz, kegyetlen, érzéketlen, áruló hajlamú, erőszakos hatalombitorló királyné volt, akinek halálán a nemzeti érzések megerősödésének időszakában méltán ujjongtak 19. századi eleink. A történettudomány ugyanakkor már egy jó ideje, a maga tudományos módszertanával és eszközeivel igyekszik árnyaltabbá tenni ezt a sötét képet, és a történeti hitelességet megkísérli elkülöníteni az évszázadokkal későbbi irodalmi megjelenítéstől. 2013-ban a nyolcszáz éves évforduló kiváló alkalmat nyújtott a Ferenczy Múzeum számára olyan tudományos konferencia megrendezésére, melynek sok újdonságot tartalmazó tanulmányait olvashatják a jelen kötetben. Történészek, régészek, tájtörténészek, művészettörténészek és irodalomtörténészek kísérlik meg a következő lapokon összegezni számunkra mindazt, amit Gertrúd királyné koráról, az 1213. szeptember 28-i tragikus események szereplőiről, körülményeiről és utóéletéről ma, a ránk maradt - írásos, vagy éppen régészeti - források fényében tudunk. Bűnös, ártatlan áldozat, vagy bűnbak? Határozott nő és aktív királyné, vagy erőszakos despota? A kérdések továbbra is megmaradnak, ám remélem, hogy jelen kötet hozzájárul ahhoz, hogy Katona József Gertrúdja az olvasók, és ne csak a kutatók számára, más megvilágításba kerüljön. Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton múzeum igazgató, Szentendre város kulturális és turisztikai vezetője 7
