Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
I. - Spekner Enikő: Óbuda királyi székhellyé válása II. András korában
Az akkor még Budának nevezett Óbuda II. András (1205-1235) korára jelentős fejlődésen ment át. Az Árpádok magánbirtokán létrejött település a királyi udvarhely és az ott alapított nagy jelentőségű egyházi intézmény, a budai káptalan vonzáskörzetében az ország közepe, a medium regni egyik fontos központjává vált a 12-13. század fordulójára (1. kép). A Duna és a kelet-nyugati utakat közvetítő fontos dunai átkelőhelyek mentén kialakult Óbuda jelentőségét annak is köszönhette, hogy a két korai királyi központot, az Esztergomot és Fehérvárt összekötő útvonal középső fertályában helyezkedett el. Mindezek a kedvező földrajzi és intézményi tényezők előnyösen hatottak a település városias fejlődésére.1 A 12. század végén egy újabb jótékony hatású mozzanat lendítette előre a városiasodás útjára lépő Óbuda további alakulását. III. Béla korából (1172-1196), közelebbről az 1180-as évek második felétől jeleznek forrásaink lényeges változásokat. Az első alapítású társaskáptalan, a fehérvári után a budai káptalan prépostjai is szorosabb kapcsolatba kerültek a királyi udvarral, mégpedig egy új, az udvari kápolnából kinövő, központi adminisztratív szervezet, a kancellária révén. A III. Béla által létrehívott, újonnan formálódó királyi kancellária nótáriusa, majd kancellárja Adorján budai prépost lett 1185-1186-ban.2 Óbuda szempontjából ennél talán még nagyobb fejleményt hoztak az itteni királyi jelenlétek.3 4 5 E jelenlétek helyszínében és gyakoriságában II. András uralkodása alatt következett be, nem minden ellentmondástól mentes, mégis mélyreható fordulat.4 5 Az ellentmondásos történet mindjárt II. András uralkodása elején kezdődött. Ekkor a király elvette a káptalantól az elődei által - közülük az oklevélben csak Imre király (1196-1204) lett nevesítve, a kutatás ezért az adományozást az ő személyéhez kötötte - az egyháznak adott területet, azaz az egyház és Buda villa területét. Az adományhoz tartozott még az egész villa feletti ítélkezés joga, a villa vásárvámja és boradója. Néhány évvel később az uralkodó mégis kénytelen volt visszaállítani az egyház jogait, és ekkor meghatározta a káptalannak adott budai terület határait is.s Az, hogy ez pontosan mikor történt, az vita tárgyát képezi, mivel a fentieket tárgyaló oklevél nem maradt fenn hiteles formában. Az egy eredetiben, de rövidebb és egy hosszabb, de másolatban létező hamisítványokról Györffy György és Kumorovitz L. Bernát ellentétes álláspontra jutott. Györffy az eredeti és rövidebb változatot tekintette a hiteles eredetihez közelebb állónak, míg Kumorovitz kimutatta, hogy az átírásban fennmaradt hosszabb példányról készült a rövidebb verzió.6 A hamisítványok keletkezését Györífyl233 tájára tette, ezt Kumorovitz is elfogadta azzal a kitétellel, hogy a hosszabb oklevelet „1233 előtt koholtnak kell tekinteni, mert a rövidebb változat szövege minden tekintetben a bővebbén alapul, és eredetibbnek semmiképp sem tekinthető.”7 Leszögezhetjük tehát, hogy a káptalan II. András korában nyerte el idézett jogosítványait, amivel egészen Óbuda 1355. évi felosztásáig gond nélkül élni tudott. Az időpontot talán ennél is szűkebbre szabhatjuk. Mindkét koholmányt az 1212. évre keltezték. Az oklevelek méltóságsorát tekintve is a bővebb szöveg adatai látszanak hitelesnek, amelyek megerősítik, hogy a mára már elveszett eredeti oklevél 1 Óbuda városias fejlődésére lásd legújabban: Spekner 2014. 2 MNL ÓL, DL 40065, DL 40532, DF 208291; ÁMTF IV. 662-663; Fejérpataky 1885: 29-36; Kubinyi 1975: 59-121; Érszegi 1984: 72-79; Érszegi 1994. 3 Spekner 2012: 103-107. 4 II. András uralkodására: Kristó-Makk 1988: 240-257; Kristó 1994; Nógrády 1995; Érszegi 1999; Zsoldos 2006; Zsoldos 2011; Zsoldos 2012. 5 MNL OL, DF 230035; kiadása: BTOE I. 6-11 (5. sz.). 6 Györfiy 1973: 279-280; Györffy 1997:107-108; Kumorovitz 1972: 8-19. 7 Györfly 1973: 279; Györfiy 1997: 108; Kumorovitz 1972:19. 61 Spekner Enikő Óbuda királyi székhellyé alakulása II. András korában
