Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
I. - Weisz Boglárka: Árpád-házi királynéi jövedelmek. Gertrúd királyné udvartartásának pénzügyi hátteréről
márkát adott hitbérként feleségének, amelynek kifizetését évenkénti ezermárkás részletekben vállalta, és ami felett a királyné teljes joggal rendelkezhetett.64 Azt, hogy Gertrúd esetében a hitbér kifizetése megtörtént-e, avagy sem, nem tudjuk. Az biztos, hogy II. András nem egyformán járt el feleségeivel e kérdést illetően, hiszen, amíg harmadik feleségének még életében szerette volna kiadni hitbérét, addig második felesége, Jolánta a 8000 márkányi hitbérre csak férje halálát követően tarthatott volna igényt. Igaz, 1217-ben, mielőtt a szentföldi hadjáratra indult volna az uralkodó meghatározta azokat a jövedelmeket, amelyekből ezt a királynénak ki kellett volna fizetni: így a Maroson szállított sóból befolyó jövedelmeket, a pesti muszlimok adóját, valamint Bodrog megye jövedelmeit említi meg ezzel kapcsolatban.65 Utóbb azonban, miután a Szentföldről szerencsésen élve hazatért, mégis átadta ezeket a jövedelmeket feleségének. A házasságkötéshez kapcsolódóan még a jegyajándék és a hozomány is a királyné jövedelmeit gyarapította.66 III. Béla 12. század végén készült jövedelemjegyzéke a királynék alkalmi jövedelmeire is utalt, amikor arról tudósít, hogy a királyné és a királyfiak nagy adományokat kapnak ezüstben, selyemkelmében és lovakban az ispánoktól.67 Ugyanakkor a királyné a külföldi követségek alkalmával szintén ajándékokat kaphatott.68 69 Jóllehet vázlatosan tudjuk csak bemutatni mindazokat a jövedelemforrásokat, amelyekkel a magyar királynék gazdálkodhattak, mégis némi rálátásunk van arra, milyen jövedelmekkel számolhatott Gertrúd. Jövedelmének nagyságát még kevésbé tudjuk meghatározni, csak annyit tudunk, hogy Gertrúd haláláig gyermekei számára hétezer márkányi értékben halmozott fel veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá arany- és ezüstedényeket, valamint egyéb drágaságokat (in aureo et argento in massa, vasis et utensilibus aureis et argenties ad extimationem septem milia manarum).69 A kincseket a királyné egy városi polgárnál helyezte letétbe, melynek oka mára már a múlt homályába vész. Weisz Boglárka: Árpád-házi királynéi jövedelmek. Gertrúd királyné udvartartásának pénzügyi hátteréről 64 1234: CD III/2.376-377. 65 1218: VMHH 1.13. 66 Zsoldos 2005: 77-81. 67 Barta-Barta 1993: 444. 68 A királynék egyéb alkalmi bevételeire bővebben: Zsoldos 2005: 85. 69 1214: VMHH 1.2. 57