Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
V. Függelék
A középkori Gertrúd-történet utóélete dióhéjban (összeállította: Majorossy Judit) hogy „Te visszautasítád szerelmemet, és én megsemmisítém nődet,” és ezzel I -illő értelmezésében jogi alapot szolgáltat saját elítéléséhez és törvényes kivégzéséhez. Nem sokkal Lillot követően további két német szerző mutatott élénk, romantizáló érdeklődést Gertrúd királyné és Bánk bán tragédiája iránt. Ludwig Heinrich von Nicolay (1737-1820) költő, a szentpétervári orosz akadémia elnöke ballada formájában dolgozta fel azt 1795 körül,6 míg két évvel később a Hamburgban színházat alapító, egyébként orvosként működő Johann Friedrich Ernst Albrecht (1752-1814) Az igaz András (Der gerechte Andreas) címmel írt drámai költeményt belőle.7 Katona József (1791-1830) Bánk bán című drámájának első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-es első számának történelmi esemény feldolgozására kiírt pályázatára készült. A felhívás a leendő kolozsvári színházba bemutatandó színdarabra megírására szólt. Az 1819-ben, többek között a jogász- és színésztársa, Bárány Boldizsár kritikai észrevételei nyomán átdolgozott második változat végül 1920-ban jelent meg nyomtatásban Kecskeméten. A dráma legismertebb forrásai a már fentebb említett munkák, köztük Antonio Bonfini Rerum Ungarkarum Decades című krónikája, amelynek alapján a nürnbergi mesterdalnok Hans Sachs 1561-ben írta meg Bánk bán történetét, illetve Heltai Gáspár műve, a Chronica az magyaroknak dolgairól (1575).8 Ugyanakkor volt kortársi megfogalmazása is a történetnek: a bécsi jogászcsaládból származó Franz Grillparzer (1791-1872) Urának hű szolgája (Ein treuer Diener seines Herrn) című öt felvonásos szomorújátéka, amely csaknem egyidejű, párhuzamos osztrák feldolgozása a témának. Az osztrák császárné, Karolina Auguszta, I. Ferenc (1768-1835) feleségének 1825-ös magyar királynévá koronázása kapcsán fordult Grillparzer figyelme a magyar történelem felé, és forrásként az ebben az időszakban tíz füzetben (1815 és 1825 között) Lipcsében megjelenő, Fessler Ignáz Aurél (1756-1839) által írt Magyarország története (Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen) szolgáltatta számára a történeti anyagot. A darabot 1828. február 28-án mutatták be a bécsi Császári és Királyi Udvari Várszínházban, és két évvel később (1830) jelent meg nyomtatásban.9 Bár Katona drámája korábban készült annak ősbemutatójára csupán a szerző halálát követően, három évvel Grillparzer bécsi debütálása után, 1833-ban Kassán (február 15.) került sor. A komoly cenzori ellenállásba ütköző darab végül Kolozsvár (1834), Buda (1835) és Debrecen (1836) után csak 1839-ben (március 23.) jutott el a két évvel korábban kapuit megnyitó pesti Nemzeti Színházba, ahol azonban majd csak 1845 után játszák ismét. A fennmaradt színlap tanúsága szerint a művet aztán az 1848. március 15-i forradalom első színházi előadásaként is műsorra tűzték. Hivatkozott irodalom Bíró 2002 = Bíró Ferenc: Katona József. Budapest: Balassi Kiadó, 2002. Davis (ed.) 1810 = Davies, Thomas (ed.): Lillo’s Dramatic Works. Vol. II. Elmerick or Justice Triumphant. London: W. Lowndes, 1810. Götze (Hrsg) 1886 = Götze, Edmund (Hrsg): Hans Sachs Werke. Stuttgart: Litterarischer Verein, 1886. Heltai 1973 [1575] = Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak viselt dolgairól. (Bibliotecha Hungarica Antiqua 8.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. [Eredeti megjelenés: Kolozsvár, 1575.] Mann 2001 = Mann Lajos (kiad./ford.): Ludwig Heinrich Nicolay: Bánk bán. In: Holmi (2001) Szeptember. Online: http:// www.holmi.org/2001/09/ludwig-heinrich-nicolay-bank-ban-mann-lajos-forditasa (Utolsó letöltés: 2014. augusztus 10.) Mann 2007a = Mann Lajos: Bánk bán Európában. In: Critical Lapok: színház, művészet, világ 16 (2007) 7—8. 22-23. Mann 2007b = Mann Lajos (kiad./ford.): Hans Sachs: András magyar király és hű helytartója, Bánk bán. Tragédia, 1561. In: Critical lapok: színház, művészet, világ 16 (2007) 7-8. 24-33. Merzbacher 1994 = Merzbacher, Dieter: 500Jahre Hans Sachs. Wiesbaden: Harrassowitz, 1994. Orosz 1999 = Orosz László: A Bánk bán értelmezéseinek története. Budapest: Krónika Nova, 1999. Pándi 1980 = Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. I—II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. Valkai 2000 [1567] = Valkai András: Bánk bán históriája. In: Jankovics József- Kőszeghy Péter - Szentmártoni Szabó Géza (szerk): Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény II. Budapest: Balassi Kiadó, 2000. Online változatban elérhető: http:// www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-magyar-irodalmi-2/ch06s03.html (Utolsó letöltés: 2014. augusztus 10.) 6 Magyar fordítása: Mann 2001. 7 Mann 2007a. 8 Katonára: Pándi 1980; Orosz 1999; Bíró 2002. 9 Grillparzer művére és a rá vonatkozó további irodalomra lásd Blaskó Katalin tanulmányát a jelen kötetben. 304
