Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk
átlagos portréitól, ennek részben oka volt az, hogy a női jelmezek gyakran hasonlítottak az akkor viselt öltözékekre. Stiláris tekintetben is nagyon jól azonosíthatók ezek a grafikák, a századközép egyéb Barabás műveitől semmiben sem különböznek, a finom, gyakran hízelgő jellemzés, a részletek pontos bemutatása, s a grafikai technika lehetőségeihez képest olykor bravúros festői hatások jellemzik őket. Nemcsak Barabás életművén, de a 19. század művészetén belül egy viszonylag rövid időszak jellegzetes és sajátos ábrázolás típusának példái e képek. Az 1861-es opera bemutatóról fametszet újság-illusztrációk alapján alkothatunk képet, szereplőkről és díszletről egyaránt. Az 1870-es években kottacímlapokon is megjelentek az opera egyes szereplői, jelenetei. Ekkor már fényképeken is megörökítették a színészeket, a legismertebb e fotográfiák közül a Jászai Marit Gertrúd szerepében bemutató fotográfia. Van egy olyan sorozat is, amely eddig teljesen ismeretlen maradt a közönség számára, jóllehet története különösen érdekes. A gyulai Erkel Ferenc Emlékházban, a zeneszerző szülőházában e sorozat két darabja látható az állandó kiállításon, szerzője nevének említése nélkül, aki pedig a 19. századi magyar művészet és közélet egyik különleges alakja volt. Pálffy Daun Lipót (1834-1884) arisztokrata család gyermekeként lett a magyar ügy lelkes támogatója, Széchenyi István rajongó követője. A politikai, közéleti szereplésben csalódva, hosszas betegeskedést követően fordult a képzőművészet felé: 1868- ban öccsével Párizsba utazott, ahol a kor híres francia grafikusa, Gustave Dóré meghívta műtermébe, majd Münchenben Kari von Piloty osztályában töltött rövid időt. Ezt követően Erdélyben „táj- és népismereti tanulmányokat” folytatott. Sokat foglalkozott a „szokások, viseletek, fegyverzet, jelmeztan” történetével, s a források szerint olyan jártasságra tesz szert ezek terén, hogy sokan fordulnak hozzá tanácsokért a témákban. Első jelmezteveit 1879-ben készültek, a Népszínház felkérésére Erkel Ferenc Székely Katalin című operájához. A sikerek meghozták a folytatást: két évvel később a Kunok és az István király operákhoz készített jelmezterveket. 1881-ben készült el a Bánk bán album, amely nem egyszerűen jelmez- és díszletterv Erkel Ferenc operájához, hanem 28 akvarellel színezett tusrajzból álló sorozat, élőképszerű jelenetekkel, amelyek akár önálló történelmi képekként is megállják helyüket. A sorozatból 15 rajz található Gyulán, ezek Erkel Gyula hagyatékából kerültek a múzeumba, magyar harcosokat, „vitézletes megyei banderiális felkelő nemesség”-et, a harci jelmezt viselő Endre királyt, Gertrúd királynét, Bánk bánt és Melindát ábrázolják. A meseszerű, színes, a korhű részletekre az alkotó által deklaráltan nagy gondot fordító vízfestmények a téma ábrázolásának különleges emlékei. A rajzokat - szokása szerint - rövidebb-hosszabb magyarázatokkal látta el, amelyek értelmezik alkotói módszerét. A 23. lap felirata: „Gertrúd magyar királyné, meráni hercegnő (díszruhában). A középkorban divatosak hattyúprémmel, középben egy kristálydarabbal tükör helyett. Kesztyűk eme korban az udvarnál nem viseltettek.” (9. kép) A bíborvörös brokátruhát hímzett kötényszerűség, fekete betét, rojtok sokaság díszíti. A királyné fején korona és térdig lehulló arany fátyol, kibomló hosszú hajába gyöngyöket fűztek. Kezében a Pálffy által leírt félig legyező, félig tükör, vállán hermelinprém-szegélyes hosszú palást, díszes csattal összefogva, és rengeteg ékszert visel. A 24. lap felirata: Gertúd - elfogadó ruha. Ez a fogadó ruha kék mintás anyagú, brokátszerű, díszes hímzett betétekkel, ékszerek sokaságával (10. kép). A királyné kezében legyező, fején korona, hosszú fátyollal. Akárcsak Barabás korábbi kőrajzán, a nőalak itt is asztalnak támaszkodik, a súlyos márvány szerkezeten csendéletszerű elhelyezésben gyümölcsöstál látható, alatta drapéria. A hosszú, dús barna hajú királyné délceg alakja, klasszikus szépségű, az antik szobrokat idéző feje a korszak királyné sémájának megfelelő ábrázolás. Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk 9. kép Pálffy Daun Lipót: Jelmezterv a Bánk bán operához, 1881 23. lap: Gertrúd királyné díszruhában (Papír, akvarell, tus; EFM 83.3601/3) 251
