Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

I. - Zsoldos Attila: Gertrúd és a királynéi intézmény az Árpádk-kori Magyar Királyságban

zűen pártoló75 - Gertrúd közötti párhuzam mellett egyedül a „német uralom” motívuma szólhat.76 Nehezen feledhető azonban, hogy a „német uralom” előkészítésének vádja all. század második felében, amikor a Vazultól leszármazó magyar királyok újra és újra kénytelenek voltak szembenézni a német uralkodók nagyon is konkrét hatalmi törekvéseivel, jóval időszerűbb lehetett, mint a 13. század első harmadában. Ebben az összefüggésben a német származású Gizella — aki 1045-ben elhagyta a Magyar Királyságot,77 és így nem volt aki a Vazul-ági királyok idején szót emeljen az érdekében — nagyon is alkalmas személy lehetett a bűnbak szerepére.78

Azt ugyanakkor, hogy a 14. századi krónikaszerkesztmény Vazul-történetében nem a Vazul-fiak megváltoztatott leszármazása, hanem a Gizella-motívum az elsődleges, egy más szempontból támasztja alá a Zágrábi - és az annak nyomán összeállított Váradi - Krónika. Ezek szövege utal79 egy ma már ismeretlen és - a közvélekedés szerint - korai krónikára, s valóban, számos ponton a bővebb szöveget adó 14. századi krónikaszerkesztés változataitól eltérő információkat tartalmaz. Ezek egyike, hogy a Zágrábi és a Váradi Krónika közös szövege - a valóságnak megfelelően - Vazult említi Levente, András és Béla hercegek apjaként,80 és ezt az információt éppoly következetesen ismételgeti,81 mint a bővebb 14. századi krónikák a maguk manipulált változatát. Ugyanakkor azonban mindkét krónika, a bővebb szöveget adó szerkesztésekhez hasonlóan, Gizella fivérének mondja Pétert, amihez a Váradi Krónika - a bővebb 14. századi szerkesztéseknek a Zágrábi Krónikától eltérő használatára utaló módon82 — hozzáteszi még azt is, hogy Péter anyja István leánytestvére volt.83 A két krónika ismerte tehát Vazul megvakíttatásának történetét — erre utal a Gizella és Péter közötti rokonság említése -, annak közlését azonban mellőzték, ellenben helyesen adták meg a Vazul-fiak leszármazását, mivel a Zágrábi Krónika vélhetően igen korai időkből származó forrásában így szerepelt. Vazul történetének magvát tehát valóban a Gizellával kapcsolatos részek jelentik, míg a három herceg Szár László fiaként való bemutatása csupán járulékos elem. Ebben az esetben pedig, ha a történet megalkotásának célja a Vazultól leszármazó királyok uralmának Szent István tekintélyéhez kötése volt - amihez nem sok kétség férhet —, Gizella befeketítése szükségképpen akkor történhetett meg, amikor a Vazultól származó magyar királyok uralmának Szent István döntéséből eredeztetése politikai jelentőséggel bírt, de semmi esetre sem a 13. század első felében. Más kérdés, hogy vajon Levente, András és Béla hercegek Vazul helyett Szár Lászlótól való származtatása mikor egészítette ki a Gizellát befeketítő történetet. A kérdésre egymástól jelentősen eltérő válaszok születtek,84 mindenesetre e változtatásnak a 12. század közepére keltezése és összekapcsolása a Kálmán király második feleségének állítólagos házasságtörő kapcsolatából született Borisz trónigényével kevéssé meggyőző,85 indokoltabbnak látszik ez esetben is jóval korábbi — a Vazult megvakíttató Gizella történeténél azonban valamivel későbbi - időponttal számolni.

Végezetül pedig az, hogy a 14. századi krónikaszerkesztmény ma ismert szövegében szereplővel párhuzamosan egy másik Gizella-kép is élt, mely I. (Szent) István kegyes és jámbor hitvesének láttatta az első magyar királynét, aligha kelthet meglepetést: Levente, András és Béla hercegek leszármazásáról is két, egymással ellentétes, de egyidejűleg létező hagyomány mutatható ki, amint az nyilvánvaló.86

Ahhoz, hogy a történeti Gizella a legkevésbé sem volt olyan szörnyeteg, mint amilyennek a 14. századi krónikaszerkesztés ma ismert szövege mutatja, eddig sem fért kétség, megítélésem szerint azonban Gertrúd királynénak az ott ábrázolt nőalakhoz sem volt semmi köze.

Zsoldos Attila: Gertrúd és a királynéi intézmény az Árpád-kori magyar királyságban

75 Például Annales Marbecenses (ad a. 1213): „[...] eadem regina [sc. Gertrudis] erga Teutonicos undecunque adventantes larga fuit et liberalis, eorumque necessitati in omnibus subveniebat”. Gombos 1.152.

76 Vő. Kristó 1997: 197—198. Ezen a ponton nem érdektelen azonban azt sem megjegyzem, hogy II. András második felesége, Jolánta kíséretének biztosan azonosítható tagjai új hazájukban szintén szép karriert mondhattak a magukénak - Bertalan pécsi, a másik Bertalan pedig veszprémi püspök lett (Koszta 1994: 67) - anélkül, hogy ebből különösebb vihar támadt volna.

77 Györff 1977: 382.

78 Vö. Bak 1997.

79 SRH 1.206.

80 SRI! 1.206.

81 Az előző jegyzetben már idézett helyen kívül az 5. fejezetben (.Andreas dux, filius Wazul”), miként a 6-ban („cum Béla duce filio Wazul et filiis suis, scilicet Geycha et Ladizlao”) és a 7-ben szintén („Béla dictus Begon [a Váradi Krónikában: Belyn], filius secundus Wazul”). SRH 1.208.

82 Szentpétery 1934: 417.

83 SRH 1.207. Vö. SRH 1.323.

84 Kristó 2000: 214-215.

85 Berkovits 1953: 83-84 (20. jegyzet).

86 Nem érdektelen megjegyezni, hogy a ma ismert formáját biztosan a 14. század végén elnyerő nagyobbik Gellért-legenda a Zágrábi és a Váradi Krónikává egyezően Vazult tudja a hercegek apjának. SRH I. 501.

24