Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön. Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában
Réthelyi Orsolya Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön. Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában Szent Erzsébetnek, Európa nagy részéhez hasonlóan, Németalföldön is elterjedt kultusza volt a középkorban és a kora újkorban, története széles körben ismert volt. Erről napjainkban is számos írott forrás és képzőművészeti alkotás tanúskodik, amelyek esetenként az édesanya, Merániai Gertrúd alakját is megörökítik. Néhány kiragadott példát említve, Szent Erzsébet védőszentje volt egyik leszármazottjának, Portugál Izabellának, Jó Fülöp burgundi herceg feleségének, aki róla kapta a nevét. Ugyanakkor Antoon de Lalaing (1480-1540) feleségének, Elisabeth van Culemborgnak is az oltalmazó szentje volt. így kerülhetett be az 1525 és 1550 között felépített hoogstrateni Szent Katalintemplomba, a Szent Antal életét ábrázoló falikárpit sorozat párjaként egy Szent Erzsébet életének jeleneteit ábrázoló sorozat. E sorozat első darabja Erzsébet eljegyzését ábrázolja. Ezen a képen anyja, Gertrúd, a falikárpit feliratában név szerint meg van említve és feltételezhetjük, hogy a baloldali jelenet koronás nőalakja őt ábrázolja. Egy ismeretlen németalföldi festőnek, a napjainkban a Rijksmuseumhan őrzött táblaképén egy hasonló jelenetet látunk, a koronás női alak, bizonyára szintén Gertrúd királynét ábrázolja anyai minőségében. A művészettörténészek azonban a jól kivehető címer és a felirat ellenére sem tudták a képen ábrázolt megrendelőt azonosítani (1. kép)} Sajnos Szent Erzsébet németalföldi kultuszáról ezidáig nem született átfogó tanulmány és ezt a hiányt az alábbi írás sem fogja pótolni. Ehelyett - egy jövőbeli széleskörűbb kutatás első beszámolójaként - egy olyan családot igyekszem bemutatni, amelynek tagjai jelentősen hozzájárultak a Szent Erzsébet kultusz népszerűsítéséhez, ám egyúttal az Arpád-ház és a magyar történelmi toposzok ismertségéhez a késő-középkori, kora-újkori Németalföldön. Néhány érdekes példán és ezek értelmezésén keresztül szeretném megvilágítani a magyarnémetalföldi kultúrkapcsolatok egy jobbára ismeretlen szeletét.1 2 biffi^tíiiaaukittK’OMnrtüüliöí^ömélirámii^liiáfttíiürtiutiiapécflaéílifiiiifeé вкошп éitomltfik ont Ittttéuitt fojftft tníif Jubilál Mf f fttóífffi fine kft uuf síotmfrattr ran itm ijitofit 1. kép Ismeretlen művész: Négy jelenet Szí. Erzsébet legendájából, c. 1500. (RMA, Inv. Nr. SK-A-2237) 1 Thiel 1976: 652. 2 A Croy család által használt magyar toposzokkal Kees Teszelszky is foglalkozik. Több tanulmányában utal a téma egyes területeire. Lásd például Teszelszky 2013. 231
