Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi
Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi 5. kép Székesfehérvár, négykaréjos templom (feltehetőleg az Eufrozina királyné által alapított Szent Imre-templom)feltárási alaprajza (Kralovánszky Alán nyomán, Kralovánszky 1983) 7. kép Gizella királyné ábrázolása a magyar koronázási palástról (Fotó: Kovács-Lovag 1980) 6. kép Gizella királyné keresztje a müncheni Schatzkammer der Rezidenz gyűjteményében (Fotó: Szakács Béla Zsolt) Külföldi származású királynéink esetében tehát többnyire azt tapasztaljuk, hogy vagy egyáltalán nem mutatható ki hatásuk az ország művészetének alakulásában, vagy csak olyan tevékenység köthető hozzájuk, amely teljes összhangban áll az ettől függetlenül is ebben az irányban kibontakozó királyi megrendelésekkel. Van azonban néhány olyan fordulópont a magyarországi művészet történetében, amellyel kapcsolatban egészen komolyan felvethető a királynék meghatározó szerepe. Az egyik ilyen rögtön a keresztény művészet meghonosodása I. (Szent) István és Gizella korában. A Gizellakereszt (6. kép), amelyet a magyar királyné édesanyja regensburgi sírjára szánt, ékesen bizonyítja donátori tevékenységét. A feliratok és Gizella koronás ábrázolása egyaránt arra mutatnak, hogy az adományozó még 1038 előtt, királynéként rendelte meg. A tárgy készülési helye vitatott, többnyire Regensburgba lokalizálják, de Kovács Éva felvetette, hogy feliratainak szövegezése és ikonográfiája olyan szoros kapcsolatban áll a koronázási palástéval, hogy nem zárható ki annak magyar királyságbeli készítése sem.24 Ebben az esetben Gizella saját hatáskörében járhatott el, és egyértelműen az Ottó-kori művészet egyik főműve jött létre. Bizonyára hasonlóan kell elképzelnünk más, a királyi pár megrendelésére készült tárgyat is, mint például az 1508-ban Bakonybélben még nyilvántartott István-kori evangeliáriumot, vagy Gizella II. András ál-24 Kovács 1994. 222
