Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései laghoz vagy zsinórhoz csatlakozott (16. kép).lx Feltehető, hogy e szalagot fogó kéz töredéke az a kézfej, amelyre a sír­gödör feltöltési anyagában bukkantak. A gisant-figurához tartozhatott több, nagyméretű drapériatöredék is (17. kép).21 A maradványok arról is tanúskodnak, hogy a síremlék felülete eredeti állapotában gazdag aranyozással kombinált, többszínű festést hordozott. A figurák testrészletein halvány vörös inkarnát volt, a ruházatuk kék, illetve élénkvörös színben pompázott, helyenként aranyozott részletekkel váltakozva, az architektúra nagy részén pedig aranyozás ragyo­gott.23 A szarkofág egyik sarkáról származó oszloplábazat töredékén viszonylag jó állapotban lévő festésmaradványok figyelhetők meg, amelyek a szarkofág polichromiájának rekonstrukciója szempontjából kulcsfontosságúak (18a. kép).1A Az alsó lemeztag függőleges felületén fehér alapozási réteg maradványai, rajta rózsaszínű bólusz és jelentős mennyi­ségben aranyozás látható. A lemeztag lépcsőzetesen visszaugró tetején és a szarkofág oldala irányában induló rézsűn pedig fehér alapozás és fekete festés maradványai vannak. A talplemez függőleges felületein fehér alapozás, rózsaszínű bólusz és aranyozás töredékei, míg a talplemez sarkának élszedésein fehér alapozás és fekete festés van. A tóruszon fehér alapozás, rózsaszínű bólusz és aranyozás maradványai, a tórusz tetején, a bal oldali saroknál, a felmenő rész tö­redéke mellett az aranyon, bizonyára a közeli figurára festése során lefolyt, néhány milliméteres ultramarin folt van. A lábazati profil hornya és a felső párnatag valamint az oszloptörzs felületén fehér alapozás és fekete festés maradványai mutatkoznak. Bizonyos, hogy a felépítmény alját képező lemeztag arany szalagként hatott, amely fölött alsó elemeit tekintve szintén aranyozott lábazati profil indult. A lábazat a homorlattól kezdve feketére volt festve, valamint fekete volt az összes nem függőleges felület is: a sarokélszedés, a lemez vízszintes teteje és a szarkofág oldalának alján végighúzó­dó rézsű, valamint az oszlopok törzse. Úgy tűnik, hogy az oszlopok törzsét középmagasságban tagoló vékony gyűrű ugyanakkor aranyozott volt. A töredékek tanúsága szerint az oszlopfejezetek is aranyozást viseltek (18b. kép).15 A festői hatású, színes figurák és az ötvösművekre emlékeztető aranyszínű építészeti tagozatok között a fekete részletek éles, grafikus tagolást adtak az aprólékosan megmunkált faragványoknak. Megfigyelhető az is, hogy a saroktöredék 45 fokos függőleges illesztés felé eső oldalfelületét teljes magasságban fehér alapozás fedi, bólusz és aranyozás azonban csak a szabadon maradó részeken jelentkezik. Ebből arra következtethetünk, hogy a fehér alapozást a szerkezeti elemek összeállítása előtt felvitték a teljes kőfelületre, míg a festésre és az aranyozásra csak az oldallapok összeillesztése, az illesztési síkok elfedése után került sor. Csaknem biztosan helytálló Gerevichnek az a javaslata, amely szerint a gisant fejénél szintén körszoborként kifa­ragott angyalok helyezkedtek el. A közelmúltig ismert két törzs- és egy fejtöredék alapján két angyalfigurával szok­tunk számolni (19. kép)?1' A párhuzamok alapján elképzelt általános képi szerepükön túl tartásukról, mozdulataikról, gesztusaikról, a pontos pozíciójukról semmilyen bizonyossággal nem rendelkeztünk egészen addig, amíg legutóbb szerencsés körülmények között elő nem került egy újabb, ide tartozó töredék (20-21. kép)?‘ Domború tárgy csücske látszik rajta, amint a felületre az egyik oldalon hosszú ujjú, finom alakú, kecses kéz simul rá. A csuklónál ruhasze­gély részlete is megmaradt, valamint ugyanitt egy igen érdekes megmunkálást figyelhetünk meg. Ott, ahol a hiányzó karnak kellene folytatódnia, nem törésfelület látható, hanem a törés mellett finoman vésett illesztés részlete és egy minden bizonnyal ehhez az illesztéshez tartozó, a kézfej belseje irányában befúrt csaplyuk van. A kézhez tartozó kar eredetileg külön darabként illeszkedett, ami a faragvány csekély méretét tekintve minimum szokatlannak mondható. A sima megmunkálású felület a kéz érintése nyomán vékony ráncolódást vesz fel: tehát amit ábrázolni kívántak vele, az puha felület, minden bizonnyal textil. A csücskös forma másik oldalán élesen kiemelkedő, de sajnos a kiemelkedésnél mindjárt le is törött forma maradványa látszik. Világos, hogy a részlet, amelynek csücskös sarokrésze a kezünkben van, nem más, mint a királyné szoboralakjának feje alá mindig is odaképzelt párna sarka, a kisméretű, kecses kéz pedig nem tartozhatott máshoz, mint a királyné figuráját kísérő angyalok egyikéhez. Az angyalok szerepe eszerint az volt, hogy a pármát a nyugvó fej alatt gyengéden megemeljék, innen az anyag enyhén elhúzódó ráncolódása. Arra a kérésre, hogy 21 22 23 24 25 26 27 21 MNG, Ltsz. 90.22.42. 22 Régóta azonosított kisméretű drapériatöredék: MNG, Ltsz. 90.22.44. Ezen kívül minden jel szerint a síremlék töredékei közé kell áthelyeznünk néhány olyan szobortöredéket, amelyet a 14. századi szentélyrekesztőhöz kötött szoborlelet részeként került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. 23 A festésmaradványok rétegvizsgálata során felmerült a javítás, illetve az átfestés lehetősége is. Az egészen biztosra vehető, hogy a faragott felületeket vékony, fehér alapozóréteggel vonták be, amelyre testszínt, azurit és élénkvörös színeket vittek fel. Emellett jelentős mértékű aranyozott részletek is feltételezhetőek, elsősorban az architektúrán, a párkányokon, a baldachintetőkön, az árkádsor oszlopainak osztógyűrűjén és másutt is, de az aranyozás a figurákon is jelen volt. 24 MNG, Ltsz. 90.22.4. 25 MNG, Ltsz. 90.22.10,90.22.12. 26 MNG, Ltsz. 90.22.38,90.22.39,90.22.40,90.22.41,94.11. 27 A szóban forgó faragvány magángyűjteményben található. 197

Next

/
Thumbnails
Contents