Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

Az 1967-ben megkezdett ásatások elejétől kezdve folyamatosan kerültek felszínre egy kisméretű oszlopos árkádsor részletei és egy méretben hozzá illeszkedő figurasorozat töredékei. A legismertebb, találóan királyfejnek elnevezett darabot, amely 1969-ben került Gerevich kezébe 1971-ben publikálta több más töredékkel együtt két helyen is, a Gótikus klasszicizmus és Magyarország és a Villard de Honnecourt Magyarországon című cikkében (3. kép)}

Az addigi leletek alapján közölt első rekonstrukciós javaslat hét árkádívvel tagolt, ülő figurákkal díszített tumbaoldalt ábrázol, amelyet a kétoldalt megjelenő szabad oszlopok tanúsága szerint baldachin-szerű építmény alatt képzelhetek el (10a. kép)} A közleményben nemcsak a klasszikus gótika stílusfogalmának helytálló használata tűnik fel, hanem a pilisi faragványok és a kor rejtélyes figurája, Villard de Honnecourt rajzai közötti stíluskapcsolat felismerése is. Még akkor is figyelemre méltó ez az összefüggés, ha a Magyar Királyságba „küldött” Villardnak a síremlék mesterével való azonosítása nem több Gerevich László nehezen bizonyítható, ha nem is teljesen alaptalan gondolatánál. A leletek európai jelentőségét a magyar és a nemzetközi szakirodalom azonnal akceptálta. Hans Hahnloser 1972-ben megjelent második kritikai Villard-kiadása részletesen beszámolt Gerevich leleteinek Villard-kapcsolatairól és a rekonstrukciós javaslatról, a pilisi tumbát típusa szerint Szent Lajos király valószínűleg 1234-ben elhunyt öccse, Philippe Dagobert síremlékéhez tartotta hasonlónak.1 2 3 A Gerevich által is figyelembe vett4 francia síremlék a francia forradalom előtt a royaumont-i ciszterci apátsági templomban állt. Jó állapotban fennmaradt fedlapja és a szarkofág oldaldomborműveinek rekonstruált másolata ma síremlékként felállítva St. Denis-ben található (23. kép). A 19. században szétszóródott oldaldomborműveket a párizsi Louvre-ban őrzik egy angyalalak kivételével, amely a frankfurti Liebieghaus gyűjteményébe került.5 6 7 8 Az eredetileg baldachinnal koronázott építmény egészéről 18. századi rajzok alapján alkothatunk képet (4. kép)} A pilisi síremlék első rekonstrukcióját látva arra lehetne következtetni, hogy valami hasonló, baldachinos szerkezet gondolata foglalkoztatta Gerevichet és munkatársait, a kőleletek vizsgálata azonban mindeddig nem erősítette meg ezt a feltevést, és a jelek szerint maga Gerevich is hamar elvetette az ötletet.

A rajz fennmaradt eredeti változata sem pontosan a francia típus adaptációját tekinti megoldásnak. A Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének adattárában őrzött, ebben a változatban soha nem publikált munkapéldányon a síremlék fölötti építmény nem szabadon álló baldachin, mint a francia herceg síremlékénél, hanem egy nagyméretű, oromzatos falfülke, vagy falhoz simuló, három oldalról szabadon álló fali síremlék képét nyújtja (5. kép).1 A fali síremlék típusára a 13. századtól rengeteg példát lehet hozni. Közéjük tartozik a chartres-i St-Pére-templom más összefüggésben még szóba kerülő, egykori síremléke is (25. kép).8 Jellegzetes változatai az alaptípusnak a 14. századi nápolyi udvarban kedvelt fali síremlékek, amelyek egyébként a kronológiai ellentmondások ellenére is inspirálták Gerevichet és munkatársait.9

3. kép

Királyfigura fej töredéke a pilisi Gertrúd síremlékről (MNG, Ltsz. 90.22.29M)

1 Gerevich 1971a; Gerevich 1971b: 88 (20-22. kép).

2 Gerevich 1971b: 92 (24. kép).

3 Hahnloser 1972: 393-397.

4 Gerevich 1971b: 95 (29. kép).

s Zinke 1981. A síremlék történetét részletesen: Le Pogam 2010: 139—142.

6 BNP CC 632, föl. 138; BNP CG Pe la, föl. 28. Erlande-Brandenburg 1975:164-165 (például XXX/115). A grafikai forrásokat közli: Le Pogam 2010: Fig. 12-14.

7 Annak ellenére, hogy publikálására nem került sor, a részletesen kidolgozott rajz szemlátomást egy rekonstrukciós kísérlet szerepét játszotta. A szarkofág figurasorozatának kiegészítésére két megoldást is tartalmaz. A variációt a karton alaprajzra helyezhető áttetsző pauszra rajzolták rá.

8 Guibert (ed.) 1912:1.466.

9 Elsősorban az oldallapdomborművek ikonográfiái programjára vonatkozóan szoktak hivatkozni Bölcs Róbert S. Chiara-beli síremlékére: Gerevich 1984:10 (57. kép).

190