Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

III. - Benkő Elek: Gertrúd királyné sírja a pilisi ciszterci monostorban

BenkőElek: Gertrúd királyné sírja a pilisi ciszterci monostorban

egy 50-60 éves, 167-171 cm magas férfi csaknem teljes váza volt, melynek koponyája és állkapcsa azonban nem volt fellelhető az anyagban. Bal oldali láb középcsontján zöld patinanyomok látszanak, ami arra utal, hogy eredetileg valamiféle melléklettel temették el. A fenti koponyához hasonlóan nem tartalmazta a leletanyag azt az 57/b. számmal jelölt, körülbelül 30 évesnek meghatározott töredékes női koponyát sem, amelyet Kiszely István Gertrúd koponyájának tartott. Meglepetést okozott viszont az 57/c. maradvány, melyet Kiszely egy 40-45 éves férfi csontjainak határozott meg, a valóságban azonban egy hozzávetőlegesen 30—40 éves nő vázrészletének (karcsont töredékek, csigolyák, medence töredékek, mindkét oldali combcsont és sípcsont részletek) bizonyult. Talán ebből az együttesből származik egy vélhetően női, bal oldali járomcsont is. A csontanyag feltűnő módon töredezett. Az 57/d-vel jelölt vázmaradvány nem került elő, ellenben az anyagban számos állatcsont is szerepelt.35 Összességében tehát két személy csontjaival számolhatunk. Közülük a férfi a későbbi, csontváza a sírgödör alján feküdt, míg a nő apróra tört csontjai, köztük a koponya töredékei is a sírföldben kerültek elő (2. kép 1—3). Lényeges hiány, hogy egyik váz koponyája sem található az Embertani Tárnak átadott anyagban, pedig ezek is szerepelnek az említett intézeti tárgykartonok fényképein. Közülük a női koponyatöredék Kiszely István későbbi kutatásainak is a tárgyát képezte.36 37

Fontos eredményt hozott a két vázból vett csontminták korszerű módszerekkel (AMS) történő szénizotópos kormeghatározása. A férfi csontváz esetében ez viszonylag szűk időhatáron belül az előzetesen várt eredménnyel járt, amennyiben a csontváz kora la pontossággal az 1420—1450 közötti időszakba esik (68,2%-os valószínűséggel), de még a tágabb, 2g-s datálás is az 1405-1460 közötti intervallumban maradt, igen magas, 95,4%-os valószínűséggel (8. kép A)?1 A sír kora és elhelyezkedése arra utal, hogy a 15. század első felének, vagy közepének valamelyik kiemelkedő apátja lehetett; ezek sorából Hermann apát (1444-1447,1464-1469) kronológiai okokból nagy valószínűséggel kiesik, és feltehetően nem kell gondolnunk a rövid ideig ténykedő, kevéssé jelentős Konrád apátra (1429—1431?) sem, aki alatt a monostor inkább veszített a birtokaiból. Ilyen szempontból talán az 1410-es és 1420-as években regnáló Keresztély apát (1414—1429?) a legesélyesebb, aki egyedül képviselte a magyarországi cisztercieket a konstanzi zsinaton és utóbb az esztergomi provincia reformátora lett.38

Érdekesen alakult a női maradványok nagy izgalommal várt mérése. Miután - mint kiderült - Árpád-kori leletről van szó, e kor kalibrációs görbéjének adottságaiba ütköztünk, amelyek a fentihez hasonló pontosságú eredményt nem tesznek lehetővé. A kapott időhatár ennek megfelelően rendkívül tág (1040-1220), amin belül két kisebb intervallum emelkedik ki. 68,2% a valószínűsége annak, hogy a vizsgált nő vagy az 1050-1080 közötti időszakban, vagy pedig az 1150-1215 közötti intervallumban élt (8. kép B).39 A csatolt diagramból világosan látszik, hogy ez a későbbi időpont jóval valószínűbb. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1184-ben alapított, de jó ideig még a monostort megelőző udvarház templomát használó, új templom felépítéséig csak a 13. század legelején eljutó monostorban 11. századi temetkezésekkel nem számolhatunk, ilyenek csak a monostortemplomot megelőző korai templom temetőjében lehettek. Tekintettel arra, hogy a korábban elmondottak fényében a 12. század második felétől a 13. század elejéig terjedő időszakban nem számolhatunk túl sok előkelő nő eltemetésével a szentély és a kereszthajó területén, a váztöredékeknek a koponya hiányában csak hozzávetőlegesen meghatározható életkora (30-40 év) pedig nem esik távol a királyné tényleges életkorától (1185-1213), elvben lehetségesnek tarthatjuk, hogy a női maradványokat Gertrúdnak tulajdonítsuk, a minden kétséget kizáró azonosítással azonban adósok maradunk. Ehhez csak körülményes, nagy kultúrdiplomáciai szervezést igénylő eljárással juthatunk közelebb, amennyiben a pilisi csontminta archaeogenetikai vizsgálatának eredményét sikerül összevetnünk Gertrúd leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet fennmaradt, a jelek szerint nem minden esetben az egyházi fogalomhasználat szerinti első osztályú, tehát biztosan a szent csontvázából származó koponyaereklyék genetikai profiljával, és e munka valamelyik ereklyénél olyan egyezésre vezetne, amely kölcsönösen azonosíthatná Gertrúd és Erzsébet csontmaradványait. Egy másik kiindulópontra, hogy tudniillik az esztergomi középkori ferences templom - nyilván feldúlt - szentélyében valaha sikerül majd azonosítani II. András és Gertrúd elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla király (fl270), illetve annak fia, Béla herceg (fl269) földi maradványait, bevonva ezeket is a genetikai vizsgálatok körébe, egyelőre nem alapozhatunk.40

Az eddig elmondottak nem hagyhatnak kétséget afelől, hogy e sorok írója az 57. sír kérdését határozottan elválasztja Gertrúd királyné pilisi sírjától és síremlékétől: az előbbi egy késő középkori, lapos sírkővel fedett, vélhetően apáti sír, míg az utóbbit, tehát Gertrúd sírhelyét az eddigi kutatás még nem találta meg. A kettő közötti közös pontot

35 A fenti részletek forrása antropológus kollégáim kéziratos jelentése: Bernert-Köhler-Pap 2013.

36 Hankó-Kiszely 1998: 37-54; Hankó 2007: 262.

37 MTA AKI KAL, DeA-2794. A radiokarbon adatok kalibrálásában és értékelésében nyújtott segítségéért Oross Krisztián kollégámnak (MTA ВТК Rí) mondok köszönetét.

38 Békefi 1891: 264-269.

39 MTA AKI KAL, DeA-2795.

40 Horváth-H. Kelemen-Torma 1979: 144-148.

181