Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Klaniczay Gábor: A királyné mint bűnbak, mártír és szent a középkori Európában
Klaniczay Gábor: A királyné, mint bűnbak, mártír és szent a középkori Európában véleményét, és valóban szent mártírnak tekinthetjük-e Gertrúdot? Abból, amit az életéről, jelleméről és vallásosságáról a szűkös és elfogult történelmi források alapján tudhatunk,52 nehéz bármiféle pontosabb képet alkotni. Visszatérnék oda, hogy a királyné, mint bűnbak és a királyné, mint szent két olyan sztereotípia, mely egy tőről fakad, ugyanannak az éremnek a két oldala. Mindez lehet még akár ugyanannak a személynek a más-más nézőpontból történő megítélése is, ahogyan ezt Bathilda, Eiréné, Ludmila és mások példáján láthattuk. Valószínűleg a legtöbb szent királyné fellépése egyidejűleg hasonló indulatokat is kavart, mint amilyenek Gertrúd körül kialakultak. Valószínűleg sokak szemében még a szent királynék is bűnbakok színében tűntek fel, akik egy idegen (esetükben hangsúlyosan egyházi) környezet érdekeit igyekeztek érvényre juttatni sokak kárára és sérelmére. Ugyanakkor persze ennek az állításnak a fordítottja nem feltétlenül igaz: a leghíresebb bűnbak-királynék, így például Gertrúd, nem feltétlenül voltak egyúttal szentek, illetve mártírok. A Gertrúdról fennmaradt adatok között hiába keresnénk azt a sokrétű és jól artikulált modell-rendszert, amely a királynők és királynék szentsége körül a 13. század elejére kialakult, és amelynek követése, továbbfejlesztése lánya, Erzsébet és nővére, Hedvig számára olyan egyértelmű feladat volt. A magam részéről úgy érzem, hogy Caesarius von Heisterbach túlzott egy kicsit, amikor Gertrúd szent lelkiségéről írt. 52 E forrásokat áttekinti: Körmendi 2009a; Körmendi 2009b. 155
