Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban

Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban

11. A korabeli ciszterci forrást hitelesnek tartva bizonyítottnak látszik, hogy II. Andrást eredeti szándéka szerint Pilisen kellett volna eltemetni. Ez viszont ellenkezett a temetkezésről döntő IV. Béla akaratával, aki valószínűleg nem kívánta azt, hogy a vele folyamatos konfliktusban álló király anyja, Gertrúd királyné mellett leljen végső nyugvóhelyre. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy IV. Béla felelősnek tartotta apját abban, hogy az anyja elleni merénylet résztvevői nem nyerték el méltó büntetésüket.

12. A ciszterci rend mindazonáltal elég befolyásos lehetett ahhoz, hogy megváltoztassa II. András temetkezési helyét, és az eredeti váradi sírja helyett a rend kolostorában temessék el őt. Mivel a II. András által eredetileg kiszemelt pilisi apátság nem volt elfogadható az új uralkodó, IV. Béla számára, így kompromisszumos megoldásként adódott, hogy a királyt második felesége mellé, Egresen temessék el.

13. A 13. században ezt követően a rend nem tudta a Magyar Királyságban ezt a befolyását megtartani, a század második felében az egyre nagyobb jelentőséggel bíró koldulórendeknek sikerült elérniük, hogy kolostoraik uralkodó temetkezési helyként is szolgáljanak.

14. Mindezek alapján Gertrúd pilisi temetkező helyét nem kivételnek tekinthetjük, amely csak az ellene elkövetett merénylet helyszínére utal, hanem egy hosszantartó, összetett folyamat egyik elemének, amelyet csak akkor tudunk megfelelően értelmezni, ha nem csupán a „Bánk bán effektus” nézőpontjából vizsgáljuk meg azt.

143