Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Dinnyés István: Korai szarmata síremlékek Ócsáról és Albertirsáról
Dinnyés István: Korai szarmata sírleletek Ócsárol és Albertirsáról csoport eredetét valószínűleg a jazigok korábbi lakhelyén és annak szomszédságában kellene keresnünk. Feltételesen kapcsolható ehhez a csoporthoz a Mezőcsát-Hörcsögös 62. sír piros, festetlen, erősen hiányos, nyomott gömbös testű edénye (2. tábla 5), amelyet profilálatlan feneke rokonítja a csoporttal.37 Úgy tűnik, szintén kisszámú csoportot képeznek a korai kerámiákon belül a világosszürke, korongolt palackok. Jellemzőjük a gömbös test, a szűk nyakon röviden kihajló, lekerekített perem és a profilálatlan fenék. Egyetlen keltezhető példányuk a pusztamonostori sírlelet lekopott felületű, 9,3 cm magas edénye, amely tizenhét karneol- és egy hegyikristály gyöngy, valamint egy négyszögletes, préselt virágmintás, arany ruhadísz társaságában került a Magyar Nemzeti Múzeumba.38 A nyújtott gömbös testű, szűknyakú, röviden kihajló, kerekített peremű, profilálatlan fenekű, korongok edényt (2. tábla 6) Vaday Andrea a kézzel formált palackokkal együtt, a mezőcsáti és a tápiószelei, festett palackokkal rokon, keleti eredetű, korai típusként tárgyalta.39 Jó párhuzama a ceglédi, szórvány palack (magassága 14,3 cm, kissé homorú feneke szélén 0,2—0,4 cm-es sáv, 3. tábla l)40 és a Füzesabony—kettőshalomi, szürke, gömbtestű, tölcséres nyakú, 12,79 cm magas palack.41 Mindkettő zömökebb testével tér el a pusztamonostoritól. Az Abony-Fábiántanyai, homokbányászás során elpusztult sírban, a csontváz bal lába mellett talált, hasonló edény42 (magassága 10,6 cm, feneke enyhén homorú, 3. tábla 2) rövid, hengeres nyakával különbözik az előbbiektől. Lényegesen nagyobb, közel 19 cm magas a Debrecen—Szennyvízszűrő melletti homokbányából előkerült, bizonyára elpusztult sírból származó palack (3. tábla 6), az ugyanitt feltárt 1. sír pedig (kerek karneol- és többtagú gyöngyökkel és gömböcsös karikával) egyértelműen korai, női temetkezés volt.43 A kézzel formált, korai edények között is akad a korongolt, szűknyakú korsókhoz, palackokhoz hasonló edény. Formájában áll közel a tápiószelei, festett korsóhoz a Csongrád-Endre király úti 2. sír egyik durva, kézzel formált korsója (3. tábla 5).44 A mezőcsáti és ócsai, festett korsókhoz hasonló alakú, de hosszabb nyakú a Tápiószele-Szumrákdűlői temetőrészlet 431-es (53/1947.) számú (patkó alakú csüngővei, karneolgyöngyökkel és egyebekkel teli) női sír kézzel gondosan formált, palackszerű, barnás színű, kis korsója (3. tábla 3). Ezzel kapcsolatban Párducz Mihály felvetette, hogy talán a szkíta temető megbolygatott sírjából származhat.45 46 Távolabbi rokonság tételezhető csak fel a Tápiószele-Szumrák 90-es számú (korai, fegyveres férfi) sír szintén kézzel formált, durvább anyagú, a korsókhoz hasonló formájú, de zömökebb, ujjbenyomásos peremű, 8,3 cm magas edényénél (3. tábla 4).4b A szürke, korongolt palackokhoz áll közel a rákóczifalvai, szórvány edény (3. tábla 7), amelyet Vaday Andrea sorolt a legkorábbi szarmata leletek közé.47 Az ócsai sírlelet keltezésében az 1-2. századi, peremen lyuksoros tükrökkel közeli, rokon díszítésű tükör kevés segítséget nyújt. A lyuksoros tükrök többségét ugyanis mind Pannóniában, mind az Alföldön a kvád-markomann-szarmata háborúk, vagyis 166-180 előtt helyezték a sírokba.48 A római provinciában az aquincumi nyugati temető (Bécsi út) 127. sírjának tükre a 2. század második felében,49 50 az Alföldön a Nagykőrös-Gógányi réti sírlelet tükre a 2. század végén, vagy esetleg valamivel később került földbe.so Szűkítheti a korai perióduson belüli kormeghatározást az ócsai korsó mezőcsáti megfelelője, ahol a szomszédos, 63. sírban az 1. század első felére jellemző és a Római Birodalom keleti területein gyakoribb fibula került elő.51 A 63. sír és vele együtt a temetőrészlet 1. század 2. felére, végére való keltezését52 tehát a fibula nem teszi egyértelművé. Valószínűbb a 63. sír és a szomszédos temetkezések korának a század középső harmadára helyezése, ami az ócsai sír esetében is irányadó lehet. 37 Vaday 1982-1983: 169,172 (7. tábla. 4). 38 Korábbi irodalommal: Vaday 1988-1989: 264 (Taf. 87. 7-9). Lehetséges, de nem bizonyítható, hogy az 1932-ben kapott sírlelethez tartozik az 1933-ban, a Pusztamonostor-útépítés lelőhelyen vásárolt, granulációs díszű, arany fülbevalópár: Kőhegyi 1982: 297; Vaday 1988-1989: 45,264. (Abb. 4. l,Taf. 87.11). 39 Vaday 1988-1989:176 (Abb. 51.13). 40 KM Rgy Ltsz. 55.2.6. Szkítaként meghatározva: Párducz 1967:116 (12A. kép). Ezt átvéve: Dinnyés 1982: 55 (XVII. tábla 5). 41 Szabó 1969: 44 (19. kép). Kézzel formáltként: Kőhegyi 1982: 305. 42 KM Rgy Ltsz. 79.2.53. Említi: Benkő 1980:235. A lelőhelyen Benkő Zsuzsanna végzett leletmentést 1977-ben, mások mellett korai és 3. századi, szarmata temetkezést is feltárt: Benkő 1978: 63; Gulyás 2011: 125. 43 Istvánovits 1990: 95 (Vili. tábla 13-14, X3V. tábla 3, a palack: XIII. tábla 3). A 96. oldalon a leletek 2. század végi, 3. század eleji keltezése későinek tűnik. 44 Párducz 1941a: 10 (III. tábla 13). 45 Párducz 1950a: 69-70 (XIV. tábla 1/5). Méretet nem hoz, az edény körülbelül 8 cm magas lehet. 46 Párducz 1966: 43 (Plate XXX, 16). A sír korai, 1-2. századi keltezéséhez: Dinnyés 1991: 164 (170., 158. jegyzet). 47 Vaday 1988-1989: 176,265 (Abb. 51.14,Taf. 88.11). 48 Vaday-Szőke 1983: 114; Dinnyés 1991: 169. 49 Topái 1993: 54 (Plate 75,22,163,127/22). 50 Párducz 1944: 22 (XLII. tábla 1); Dinnyés 1991: 169. 51 Vaday 1982-1983:170,177,181 (Taf. 6,7); Istvánovits-Kulcsár 2006: 221-222 (8. kép 3). 52 Vaday 1982-1983: 181. 98
