Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Szabó Máté: Római út Érd határában
Szabó Máté: Római út Érd határában 4. kép A keleti szegélyrészen jelentkező égett sáv ott sódert szórtak közéjük. Az úttest a közepe felé egyre sóderesebbé vált. A köves sáv felső részéből modem 5. kép Az út keleti szegélyrésze az égett sáv eltávolítását követően hulladék, drót- és szögmaradványok kerültek elő, a kövek közül rozsdás, kézzel készített, de nem korhatározó szöget gyűjtöttünk. A keleti oldalon is sikerült azonosítani a köves sávot, a szélét azonban nem lehetett pontosan meghatározni, mert ezen az oldalon a szántás megbolygatta azt. Ennek nyomát a metszetfalban a szétszóródott kövek, kavicsok jelezték. A köves sáv az úttest közepe felé itt is egyre sóderesebb rétegbe ment át. A két szegélysáv külső szélének megmaradt mérete 4 méter. A keleti oldalon, a kövek felső részén is találtunk modern hulladékot, a kövek közül pedig rozsdás, kézzel készített szög és két bronztöredék került elő. Habár a töredékek egy tárgyhoz tartozhattak, rendeltetésüket és korukat nem lehetett meghatározni. Az úttest középső részén a bontás során egy löszös sáv jelentkezett, amelyet először a „bogárhátú” út felboltozódó alapozásának gondoltunk (3. kép). Csak a további munkák során vált egyértelművé, hogy ez valójában egy feltöltódés, és a sóderes, a szélek felé egyre kövesebb sáv vízszintesen végig megtalálható alatta. Ebből következik, hogy az úttest felületét az erózió számottevően nem rongálta. A löszös sávtól keletre egy égett réteget is megfigyelhettünk, amely az út irányával párhuzamosan, a kutatóárokban végig jelentkezett. Szélessége 40-50 cm volt, belőle modern hulladék került elő. A réteg elbontása után egy keskeny, félköríves mélyedés maradt, amelyben kör alakú, cölöplyukszerű mélyedések is voltak. A belőle előkerült modern hulladék, a drótdarabok és a forma alapján elképzelhető, hogy valamikor kerítésalapot akartak ásni az út köves szegélyébe (4—5. kép). Az út felszínéről számos pont felvételével terepmodell készült, amelyre a helyszíni felvételek fotogrammetriai feldolgozása alapján a jelenségek látható képét is rá lehet vetíteni, elemzéseket lehet vele végezni. A mérések alapján az út felszíne nem domború („bogárhátú”), hanem nyugati irányban enyhén lejtett (6. kép). Az utat a kutatóárok északi felén nagyjából 50 cm szélességben átvágtuk. Nyugat felé a köves és a sóderes réteg is egyre keskenyebben jelentkezett, vastagsága 20-25 cm között volt. A köves szegély és az úttest középső részét alkotó, főként sóderes sáv elkülöníthető volt, ugyanakkor a keleti oldal sokkal kövesebben jelentkezett. A köves és sóderes rétegben megújítás nyomát, illetve keréknyomot nem sikerült megfigyelni. 3. kép Az út felszíne 89
