Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
4. Temetkezés Két gödörben találhatók emberi maradványok. Az egyikbe egy zsugorított csontvázat tettek melléklet nélkül (102. objektum), a másikban pedig szórt hamvasztásos temetkezés volt, bikónikus kelta tállal és fémekkel (84. objektum). 84. objektum (23. tábla): Kerek gödör, világos barna, agyagos betöltéssel. E-i felében ép tál és mellette egy kupacban apró csontok, koponya és rosszul elégetett hamvak, közte kis bronz töredék, illetve vasak. Az edény ép, korongolt, sötétszürke tál, simítás nyomokkal. Bikónikus forma, az „S”-profil előzménye. A forma az LT C periódusban tűnik fel, többnyire omphalos talppal, de továbbél az LT D periódusban is.137 A sírföldből pár darab kézzel formált töredék is előkerült. A vasak két vasfibula töredékei. A hegyes vastárgy köpűs vége fanyélhez való rögzítésre szolgált, esetleg egy lándzsa tartozéka (lándzsapapucs).138 A keskeny vaspántok esetleg pajzs perempántjai lehettek. A pontos formát e töredékekből nem lehet megállapítani.139 Szórt hamvasztásos temetkezés. Atm: 160 cm, csontok -84 cm-nél, M: 90 cm. Analógia: Ha a vastárgyak fegyver maradványai voltak, akkor ez a fegyverrel eltemetett halott a kelták vezető, harcos rétegéhez tartozhatott. Bár kardja nincs, így nem a leggazdagabbak közül való. Esetleg kisbirtokos paraszt lehetett.140 A hamvasztás szokása a Kr. e. 3. századtól kezdett terjedni a kelták körében. Hasonló rítusú és mellékletű (szórt hamvasztásos, fegyveres) sírokat több kelta temetőben is találunk Magyarországon. Koruk többnyire az LT C periódus (például Ordacsehi, Miklósfa, Farmos, Muhi).141 Vác-Kavicsbányában hamvasztásos és csontvázas rítus vegyesen fordul elő. A halottak mellé edényeket (például bikónikus, „S”-profilú tál), vasfibulákat és fegyvereket tettek.142 A nyugati keltáknál, például a Rajna és a Mosel vidékén az LT D periódus végén is vannak még hamvasztásos, fegyveres sírok vasfibulákkal. Mellettük duzzadt peremű, kónikus tálak, illetve behúzott peremű, mély tálak.143 Az érdi vasfibulák, bár elég töredékesek, így a típusukat pontosan nehéz meghatározni, valószínűleg az alsóhúros, hosszútestű fibulák közzé tartoznak. Használatukat LT C periódus végére, LT D elejére tehetjük. Hamvasztásos sírokban gyakori, az oppidumokban is előfordul. Ilyen egyszerű „Drahtfibel” még az Augustus-kori táborok leletei között is fellép bronzból és vasból egyaránt.144 Az érdi temetkezés kora az analógiák alapján valószínűleg az LT C-D1 periódus. 102. objektum (4. tábla 6): Kerek gödör. Barna színű, agyagos betöltés. D-i felében zsugorított, gyerek csontváz. Tájolás: Ny-K. A gödör betöltésében pattintott kőeszköz és két darab szürke, illetve téglaszínű kis kerámia töredék volt. Atm: 148 cm, csontváz -60 cm-nél. M: 94-104 cm. Analógia: A csontvázas rítus inkább nyújtott helyzetben és külön temetőben jellemző a kelta lakosságra. A gödrökben való temetkezés viszont az egész őskor folyamán megfigyelhető temetőn és telepen belül egyaránt. Valami különleges oka lehetett, talán büntetés vagy kultikus áldozat. Ilyen, gödörbe tett zsugorított csontvázakat, ha ritkán, de találunk késő kelta telepeken (például Balatonőszöd-Csárdai-dűlő). A szombathelyi hasonló gödröket Ilon Gábor emberáldozatnak tartja.145 Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 137 Hunyady 1944: 129, 4. és 5. típus, XIV. tábla 4-5 (alja gömbölyűbb); CORPUS I. 236., Plate VII/2, Plate II/3 (Szomód-Kenderhegy), Plate XVHI/8 (Rezi-Rezicseri); Tankó 2005: 78 (31. ábra, SP—Cb. típus). 138 Hasonló vastárgy található a Farmosi temető 1. sírjában („Spearbutt”). CORPUS III. 23, Plate V/10 (LT C). Köpűs, hegyes, de hosszabb vastárgy például Ménfőcsanakról: Tankó 2005: 120 (XLIV/6). 135 CORPUS III. 227, Plate LXXXIII/10,13. (Muhi—Kocsmadomb, LT С), III. 246, Plate LXXXIX/5 (Radostyán 14. sír, pajzs perem pántjainak írja, LT B2-C,). 140 Szabó 2005: 83. 141 Németh-Zoffmann-Bartosiewicz 2002: 57-73. Két vasfibula és tál: 1. sír. Kerek gödörben a hamvak és kerámia, két vasfibula és pajzs veretek: 30. sír (III. tábla 9, VI. tábla). Horváth 1976: 5-20,1. tábla 5 (vasfibula), I. tábla 7 (tál); Hellebrandt 1998: 99-117. Muhi-Kocsmadomb, 42. sír (vasfibula), 43. sír (vas tubusok); „S”-profilú tál több sírban is van (CORPUS III. 215—239). 142 Hellebrandt 1971: 176-184. 143 Bockius-Luczkiewicz 2004: 127, Abb. 29 (Mainzweiler Grab 10), Abb. 30a-b (Lamadelaine/Titelberg Grab 39, Grab 58), Abb. 31 (Wederath Grab 314), Karte 40 (elterjedési tértábla). 144 Hunyady 1944: 80-81 (XXII. tábla 1); CORPUS III. Plate XXXIV/3 (Vác, 30. sír, LT C), Plate LXXXI/14 (Muhi, LT C); Rieckhoff 1975:15 (Abb. 4); Brezinová 2000: Taf. 107/5; Drda-Rybova 1995:127,171 (Zavist, Stradonice, Kr. e. 50); Szabó 2009: 91,3. kép 3,4-5. kép (közép La Тёпе időszak); Maráz 2008: Abb. 6/4 (Dunaszekcső—Csaposkút, LT D). 145 Honti et al. 2004: 56; Ilon 2004: 83 (LXXIX. tábla, 63. ábra). 78
