Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában Poharak: Vékonyfalú, duzzadt peremű, kis, gömbölyű pohárperemek, melyeknek az alsó fele nem maradt meg. Világosszürke vagy szürkés-barna színűek, simított felülettel (16., 41., 71. objektum; 16. tábla 9). A száj átmérője 10 cm. Budaörsön az Augustus-kori sigillatákkal keltezett házakban voltak hosszúkás, tojás alakú poharak.89 Hasonlókat késő kelta környezetben találunk, például Manchingban. A Gellérthegy-tabáni anyagban vékonyabb falú, duzzadt s egyenes peremmel egyaránt. Többnyire együtt jön elő, akárcsak telepünkön, a félgömb alakú tálakkal.90 Bögrék: Valamennyi gömbölyű forma. Egyik változata az előzőhöz hasonló duzzadt peremmel (19. és 36. objektum; 16. tábla 6), a másik kihajlóbb peremű (19., 41. objektum; 16. tábla 10). Színük világosszürke, vagy rétegesen sötétebbre égett, felületük többnyire simított. Az egyik duzzadt peremű bögre vállán besimított háromszögminta is látható (36. objektum). A forma ugyancsak feltűnik az LT C periódusban, majd továbbél még egy évszázadig. Az oppidum-kerámia festett edényeinél láthatunk ilyen duzzadt peremű bögréket, és ezeket gyártják szürke változatban is.91 Majdnem ép bögre csak egy van a 61. házból, nyaka behúzott és a válla kiugrik, „S”-alakban. Anyagában apró fehér kavicsok (20. tábla 7). Ilyen peremkiképzéssel bögrék és fazekak más késő kelta telepen és oppidumokhzn is előfordulnak. Szlovákiában az LT D12 időszakra keltezik.92 Füles korsó vagy bögre: Telepünkön csak kis töredékek kerültek elő, felhúzott fülű perem, illetve fülindítással rendelkező bikónikus has töredékek (21., 53., 79., 85. objektum). A típus kora vaskori (szkíta-illyr) eredetre vezethető vissza. A teljes formát analógiákból ismerjük. Egyfulű korsó, bögre, vagy kétfülű kantharos változata létezik. Az LT C periódusban díszítetlen, az LT D-ben már besimított díszítéssel lép fel. A Budapest környéki telepeken ritkább, Esztergom környékén viszont sok van. A késő kelta időszakban, a felhúzott fülű edényeknek két változata gyakori. Pereme mind a kettőnek duzzadt, kissé kihajló, szája széles, nyaka lefelé szélesedő. A rövid nyakú változat inkább bögre, a válla kiugrik és a nyakán besimított díszítés is lehet.93 A másik, nagyobb korsó, hasa kicsit kiugrik, válla besimított függőleges sávokkal, vonalakkal díszített. Hasonló formák találhatók például késő kelta környezetben Csobánkán egy fazekas kemencében. Budaörsön Augustus-kori sigillata keltezi, Pátyon a késő kelta időszakon túl a kora római, 1-2. század fordulóján használt gödrökben még előfordul, sőt korai kőépületek mellett is. Majd a késő római kerámiában újra feltűnik.94 ICihajló peremű, lefelé szélesedő nyakú, vállbán kiugró, bikónikus edény: Mély tál vagy fazék. Egy ilyen töredékünk van a 94. objektumból, amelynek az alsó része hiányzik (21. tábla 6; 22. tábla 9). Ez a testfelépítés a korszak füles bögréinél és korsóinál is feltűnik. A forma az LT C-D periódusra jellemző, majd a késő római korban lép fel újból. Felülete többnyire simított, néha besimítással.95 Tojás alakú edény: pereme három helyről került elő (61., 69., 74. obj; 22. tábla 6). A sok szürke, simított oldaltöredék közül valószínűleg több is ilyen formához tartozhatott. A késő kelta időszak egyik legjellemzőbb edénye, a tojás alakú, festett sávos edények szürke változata (ovális vázának is nevezik). Eredete az LT C periódusra vezethető vissza, de a forma, főleg besimított díszítéssel, elsősorban az LT D periódusra jellemző.96 Besimított fazék: A 19. gödörből került elő egy nagy, kihajló peremű, nyakán besimított rácsmintával díszített fazék töredék (16. tábla 1; 17. táblai). Teljes formáját nem ismerjük, a tojás alakú edényekhez vagy hombárokhoz hasonló 89 Ottományi 2005: Abb. 4/9,5/6. 90 Pingel 1971: Taf. 38/508,510,513; Bónis 1969: 180 (Abb. 47/33, Abb. 87/23-24); Barral 1998: Fig. 33/96. 91 CORPUS I. Plate XXI/10. (Rezi-Rezicseri, LT C); Karwowski 2006: 80,Taf. 16 (LT D, Form D/2); Bónis 1969: Abb. 4/29,20/16. 92 Karwowski 2006: Taf. 18 (E/l forma); Musilová-Lesák 1996: Tab. V/8 (LT Dj/D2); Cambal-Grgor-Krampl—Nagy 2006: Tab. II.l,Tab. IV/3-4 (Gruppen 1/4,6). 93 Kelemen-Merczi 2002: 39-40 (III. tábla 4, 7);CORPUS III. Fig. 71. (Vác, 36. sír), Plate XLVIII/5 (Pásztó, LT C); Majnaric-Pandzic 1996: 257-265 (Abb: 5/11-12). 94 Hunyady 1944.Talpnélküli amforák III. csoport, illyr eredet; Bónis 1969:181; Ottományi 2007:112. kép 6—7; MRT 7.6/24. lelőhely; Ottományi 2005: 81 (Abb. 5/3); Gabler-Ottományi 1985: 212 (XXVII/1-3); Brukner 1981: T. 149/161,163. 95 Hunyady 1944: LXIV/1; Brukner 1992: T/11.73; CORPUS I. 217, Plate VIII/12 (Esztegom-Szentgyörgymező); CORPUS III. Plate 11/19 (Csővár, LT C), Plate XIV/2 (Szob), Plate XLII/6. (Vác); Zirra 1975: 47-56 (Fig. 2/IV); Bónis 1969: Abb. 90/38,101/21; Ottományi 1991: 4. tábla. 96 Hunyady 1944:146 (LT D); Bónis 1969:181 (Abb. 31/16, Abb. 56/1-2, Abb. 39/4, rontott); Maráz 2009:116,6. kép 19,9. tábla 32 (szűknyakú, palackformájú edénynek nevezi); Kelemen-Merczi 2002: 41-42, III. tábla 16—22, IV. tábla 1-8, V. tábla 1-4; Schindler-Kaudelka—Zabehlicky- Scheffenegger 1995:177—198 (Magdalensberg 2. csoport); Brezinova-Katkin 2004: Tab. 3/1,2,4 (Nitra); Karwowski 2006: Taf 24/0168 (Form J/l, keltezés LT D); Ottományi 2005:103, Vili. Abb. 12/7-8, Abb. 13; Ottományi 2007:110. kép 1-3. 68
