Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában Vörös-fehér festett sávos kerámia Biztosan import, nem helyben készült, hanem a Gellérthegyi oppidum-bó\ (esetleg a százhalombattai földvárból) ideszállított díszedények maradványai (11. tábla 4). Az egyik egy padkás házból (20. objektum), a másik kettő gödörből került elő (19., 74. objektum). Valamennyi csak kis töredék, forma nem állapítható meg. A festett kerámia az úgynevezett oppidum-kultúra sajátja. Virágkora a Dunántúl keleti részén a Kr. e. 1. század második felére tehető és megérte az Augustus-kort (LT D2), sőt helyenként a császárkor elején is kimutatható.61 Analógiáit és elterjedését részletesen lásd a budaörsi Augustus-kori település feldolgozásánál.62 Pest megyében különösen sok helyen kerültek elő ilyen töredékek: Budakalász-Dolina, Budaörs-Kamaraerdei-dűlő63, Csobánka, Páty-Malom-dűlő,64 Pilisvörösvár (Sima-dűlő), Pomáz (Kiissza, Rinkovce, Új-dűlő, Sztaragroblye), Solymár (Krautgarten-dűlő), Százhalombatta, Szentendre (a római tábor alatt és Pannóniatelepen).65 Az utóbbi évek ásatásai Szigetszentmiklóson, Nagytétényben, a Csepel-szigeten, a csúcshegyi római villa alatt, illetve Budapest és Pécel határában (Major-hegy) hoztak napvilágra festett sávos, kelta töredékeket.66 Ezek sorát bővíti most az érdi lelőhelyünk. Helyi gyártás egyelőre csak Gellérthegy—Tabánban és Békásmegyeren bizonyítható. E kerámiafajta ritkasága azt mutatja, hogy valóban csak a magaslati telepeken és azok környékén gyárthatták, ott sem mindenhol. E központi helyekről kereskedelem útján jutott a környező telepekre. A százhalombattai földvárban egyelőre nincs nyoma a helyi gyártásnak, így lehet, hogy érdi edényünk a Duna vízi útján érkezett a gellérthegyi oppidunhó\. Grafitos kerámia A késő kelta kerámia másik jellegzetes és valószínűleg ugyancsak nem helyben gyártott lelete. Szitula formájú edény, felülete általában fésűs díszítésű. Telepünkön egy perem és két oldaltöredék került elő, továbbá egy darab terepbejáráskor. A duzzadt peremű (Wulstrand) töredék nyakát borda tagolja, és a bordán ferdén futó fésűfoggal beszurkált, tűzdelt díszítés részlete látható (17. tábla 2). Az egyik padkás házból származik (16. objektum). A szomszédos Akasztódombról is került elő két, grafitos anyagú oldaltöredék, egyiken borda, másikon mély ferde seprűs díszítés.67 A grafitos anyagú töredékek mennyisége a telep összkerámiájához viszonyítva nagyon kicsi. Ez a grafit lelőhelytől való távolságát is jelzi.68 Elterjedése széleskörű, a késő kelta telepek egyik legjellegzetesebb leletanyaga Közép-Európában. Már az LT В /C periódusban feltűnik, majd tovább él az LT D-ben is.69 Nagyméretű edények, változatosabb díszítéssel és peremkiképzéssel, illetve nyújtottabb formában különösen jellemzőek a Gellérthegy-tabáni anyagra. Bónis Éva a nyomottabb, gömbölyű edényeket teszi az LT C periódusra, a magasabb, tagoltabb nyakú formát tartja későbbinek. Ez más oppidumok anyagára is érvényes.70 Az érdi, bordával tagolt edény a későbbi típusba tartozna, de ezt a tűzdelt díszítést a korai időszakra szokták keltezni. Hasonlókat találunk például Ménfőcsanakon, Sajópetriben, illetve Dunaszentgyörgyön az LT BJ-C1 periódusból. Ugyanakkor a minta egy budaörsi edény nyakán is látható, vele együtt dák jellegű és más késő kelta kerámia.71 Ms mennyiségben továbbél a római kor első századában.72 61 Szabó Miklós szerint a festési technika elterjedése ennél korábbi, a boius hatalmi szféra kialakulásával hozható összefüggésbe (Szabó 2005: 173). Bónis 1969: 169; Karwowski 2006: 60—61 (LT D2); Maráz 2009: 115. 62 Ottományi 2005:106-110 (Abb. 14/1-3), Abb. 15. (elterjedési térkép). Kimaradt a térképről: Pilisvörösvár-Sima-dűlő (MRT 7.21/11. lelőhely). Új lelőhely: Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő (Honti et al. 2004: 49). Külön kell választani a Tabán, a Gellért-hegy, a Gellért tér és a Rudasfürdő anyagát. Valamennyiben volt vörös-fehér sávos festésű kerámia. Lásd Maráz 2011: 252-254 (1. ábra, 32-35. lelőhely). 63 Ottományi 2005a: 1. kép; Ottományi 2012: 232. kép. 64 Gabler-Ottományi 1985: XX3. tábla 3.,5; Ottományi 2007: 111. kép 1. 65 MRT 7.3/6. lelőhely (piros, fehér, fekete festett cserepek); 5/2. lelőhely (festett sávos és mintásán festett edények); 6/19. lelőhely (Potlovácz, piros fehér festett sávos); 21/11. lelőhely (piros-fehér festésű oldaltöredék); 23/4. lelőhely (Missza, piros-fehér festett); 23/6. lelőhely (Rinkovce, piros, sávos festett); 23/7. lelőhely (Új dűlő, festett kelta kerámia); 23/21. lelőhely (fekete festésű töredék); 25/10. lelőhely (sávos, piros festésű, késő kelta kerámia a római l-2.századi anyaggal együtt); 27/2. lelőhely (Sánc hegy, piros-fehér festett); 27/21. lelőhely (Dunai hőerőmű, késő kelta 2 darab piros festésű kerámia); 28/1. lelőhely (római tábor, egy fekete festésű darab); 28/27. lelőhely (Pannóniatelep, sávos festett). 66 Hanny 1992: 251,9. jegyzet (Csepel, Hárosi-Duna part); Horváth-Endrődi 2005:199; Szilas 2002:128; Reményi-Endrődi-Maráz-Virág 2006: 166-180; Havas-Szilas-Virág 2007: 168. 67 MRT 7.96. FEMUZ RGy Ltsz. 77.35.4. 68 Waldhauser 1992: 381. Ha a bányához képest 100 km-es körzeten túl van a lelőhely, akkor 0,5-3% közötti van a grafitos kerámia aránya. A kutatás jelenlegi állása szerint a magyarországi késő kelta lelőhelyekre Dél-Csehországból, kereskedelem útján került a nyers grafit (Kreiter et al. 2009: 40,49-50). 69 Hunyady 1944: 140, 15. kép 7. forma (díszítés nélkül LT C-D); Kappel 1969: Abb. 28/12 (Bajorország, Strasskirchen), Abb. 49/26 (Devín); Tankó 2005: 90; Ottományi 2005:110-113 (Abb. 16). 70 Hunyady 1944:140-141,15. kép 8. forma (más díszítéssel, LT D); Bónis 1969: Abb. 7/9, Abb. 59/28, Abb. 62/26; Kelemen-Merczi 2002: VIII/1 (LT D); Kern 1996: 391 (Abb. 6); Karwowski 2006: 59-60 (keltezés LT C2-Dj), Tafel 5-6 (Form A/2, nyakán bordával). 71 Tankó 2005: 90-92,107, 34. ábra, XV. tábla 8, XXXIX/8; Szabó 2007: Fig. 47/II.2.2.1, Fig. 48/02.B.21; Kreiter 2009: 2. ábra; Ottományi 2012: 156. kép 1. 72 Ottományi 2007: 110. kép 5. 65
