Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)

Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában

Nincs tűzhely például Balatonőszöd-Temetői-dűlőben, a 10 házból csak egyben volt kemence Balatonőszöd-Csárdaidűlőben. A dél-zalai késő kelta 28 háznál 6 esetben volt belül tűzhely vagy kemence. Ménfőcsanak-Bevásárlóközpontnál 15 esetből kettőben volt tűzhely. Ezek biztosan lakóházak. Ahol nincs tűzhely, lehet, hogy csak nyáron voltak használatban. Esetleg hidegebb időkben forró kövekkel fűtöttek.36 Égett köveket több helyen is találtunk, mind az érdi, mind a budakalászi telepen.

A felmenő fal kapcsán a vesszőlenyomatos patics tapasztott sövényfalra utal, amely vagy csak az oromfalakat alkotta és az oldalfal a felszínre támaszkodott, vagy a teljes oldalfal ilyen volt. A ház hosszanti oldalában sűrű cölöp nyomokat sehol sem találtunk.

Lenyomatos patics, illetve tapasztott felületű patics a 20. padkás ház, a 48. és 61. félig földbemélyített ház anyagában került elő. Az ilyen paticsok többsége gödrökből származik, másodlagos helyzetben (18., 19., 32., 37., 43., 60., 74. objektum). Az 52. házban lenyomat nélküli paticsdarabok voltak.

A vesszőfonatos agyagfal is általánosan elterjedt szokás volt a késő keltáknál. Egy rekonstruált gellérthegyi háznál, egymástól 30-35 cm-re lévő cölöpök közzé tapasztották az agyag sövényfalat.37 Gerendafalra utaló nyom nincs telepünkön.38

1.5. Kerek, félig földbemélyített ház (szélein és a középső tengelyében cölöpökkel)

30. objektum: (12. tábla 5; 13. tábla 3): Kerek ház, a közepén s a szélén körben cölöplyukakkal. A szélső cölöpök némelyike félig kiugrik a ház síkjából. Összesen 6 cölöplyuk s a nyugati oldalon két kis ovális gödör (egyik a középtengelyben van, lehet nagyobb cölöp is). Átm: 360 cm, M: 7 cm. Cölöplyukak: Átm: 30-50 cm, M: 8-34 cm.

Leletanyag: Szürke, simított kerámia. Kézzel formált, alig kihajló peremű fazék, sok vöröses-szürke töredék, egyenes peremű edény, kiálló hegyes bütykökkel. Bikónikus, fényes felületű, díszített orsógomb (16. tábla 5;

17. tábla 3), fenőkő töredék. Hallstatt kerámia fényes, fekete, bordázott hassal.

Analógia: Az újabb kutatások során egyre több kerek, félig földbemélyített kunyhó kerül elő a késő kelta és kora római telepeken. Elterjedése a római korban főleg Aquincum környékére jellemző. A forma kora vaskori előzményekre vezethető vissza. Ezek a Hallstatt-kori kerek építmények általában mélyebb gödörházak, de már megjelenik a félig földbemélyített változat is.39 A késő kelta kortól egyre gyakoribbak lesznek félig földbemélyített kivitelben. Közepén állhat sátortetőt tartó cölöp (például Páty, Érd 16. lelőhely), vagy lehetnek körben cölöpök, melyek a gerendák közé döngölt agyagfalra utalnak (például Gellérthegy 11. számú ház).40 Nagytétényben a késő kelta telepen van egy kör alakú, földbemélyített, ágasfás szerkezetű építmény, keményre döngölt padlóval és több karólyukkal.41 Budatétényben a 2-3. századi telepen szabálytalan kör alakú, félig földbemélyített, illetve föld feletti lakógödrök, némelyikben egyegy cölöplyukkal. Az albertfalvai vicus-ban is feltűnik a típus. Itt az egyik Flavius-kori gödörházban a középső cölöp tartotta a tetőt. Budaörsön kemence csatlakozott hozzá.42 A késő római periódusban is előfordul (például Bratislava- Dúbravka).43 Lakóház vagy gazdasági rendeltetésű objektum egyaránt lehetett.

1.6. Kemence

A kelta telephez önálló kemencét nem köthetünk. Volt egy tárolóverem, amelynek a betöltésében az égett tapasztás darabok talán kemencéből származtak (74. objektum).

Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában

36 Horváth 1987: 59-80.

37 Zsidi 2002: 25-26. kép.

38 A felmenő fal gerendából például Ménfőcsanak 93/31. objektum: Tankó 2005: 38-44, 15. ábra (további irodalommal); Tankó 2004: 106—121, Abb. 3; Karl 1996a: Abb. 26. A kelta házak rekonstrukcióit, illetve tetőszerkezetüket legutóbb Tímár Lőrinc foglalta össze: Tímár 2007:203,216.

39 László 2010: 60, 7. tábla (Tatabánya: szemközti oldalon cölöpök).

40 Bónis 1969: Abb. 79.

41 Szilas 2002:114—130 (LT D2 periódus).

42 Szirmai 1984: 159 (1976/5. és 12. gödör, 1974/2. gödör); Szirmai 1978: 54 (1972/4. ház); Szirmai 1994-1995: 28, 33 (1. és 2. ház), 8. kép; Ottományi 2005: Abb. 5/2; Ottományi 2012: 105. kép. A típus analógiáit lásd még: Budai Balogh 2003: 38-42; Budai Balogh 2009: 88 (I/C típus).

43 Elschek 2004: 239-255 (Abb. 2).

62