Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője U8-ban és az U72-ben előkerült együttesekhez. Solton a koponyán két sorban helyezkedtek el a pödrött szélű lemezek, pödrött oldalukkal a fejfedő irányában, ezt felülről egy sorban, illetve a homlok felett egy sorban függőlegesen pitykék szegélyezték, a lemezek alatt pedig spirálgyöngyöket találtak.103 A homloki részen egy félhold alakú csüngő volt104 (4. tábla 5). A szegényebb sírokkal kapcsolatban segítségünkre lehet ez a sír is, de Ordacsehi mellett Kisapostag lelőhelyen csontvázas síron került elő a fejdísznek egy szegényebb változata (4. tábla 4). Itt a koponyán, a feltételezett (szerves anyag) fejfedő széléhez kapcsolódó spirálgyöngyök fordultak elő.105 Ez alapján a spirálgyöngyöket ebben a kultúrkörben elsődlegesen fejfedőt díszítő tárgyakként foghatjuk fel. A temetőben megfigyelhető ékszerek további rekonstruálásában a már említett példák és egyéb kultúrák párhuzamai adhatnak segítséget. A félhold alakú csüngök esetében sem szabad elvetni teljesen a nyaklánc részeként való használatot, mivel a párhuzamként hozható solti temetkezés fejdísze csak egy darabot tartalmazott, míg a temetőben minden megjelenési esetben kettő darabbal számolhatunk, sőt az U72- ben egyáltalán nem jelenik meg a csüngő típus. A meglévő két-két darab közül valamennyi esetben két különböző méretű darabot találhatunk, talán nem túl nagy logikai ugrás azt feltételezni, hogy az egyik a fejfedőn, míg a másik a nyakláncon szerepelhetett. Ugyanis már korábbi kutatások is rámutattak a félhold alakú csüngő szimbolikus jelentésére.106 A fejdíszekkel kapcsolatban érdekes leletegyüttes az U42 sírja. Itt, a másik két fejdíszként interpretálható sírhoz hasonlóan, a temető egészéhez viszonyítva kiemelkedően gazdag ékszer együttesről van szó, viszont a leletösszetétele nem egyezik a már ismertetett fejdísz típussal, illetve ez az egyetlen sír a temetőben, ahol a fordított szív alakú lemezcsüngők megjelennek. Feltehetően a kiemelkedő gazdagságból és a hasonló rítusból - a tárgyak urna alatti gödörben való elhelyezése - következően itt is egy fejdíszről beszélhetünk, aminek a rekonstruálásához még nem rendelkezünk párhuzammal. Ugyanitt a fejdíszeknél kell említést tenni a szemüvegspirálokról, ezek bizonyosan csak két sírból, a már sokszor említett U8-ból és U72-ből kerültek elő. Viseleti kontextusukról a kultúrában ismert párhuzamok támpontot nem nyújtanak. Mokrinban (4. tábla 1) és egyéb helyeken feltárt tárgyak alapján egy kendőszerű fej hátsó részén viselt ruhadarab díszítéseként lehetne rekonstruálni őket. Figyelembe kell venni, hogy ahol előkerültek, ott már megjelent egy-egy kifejezetten díszes és gazdag fejdísz, akkor ehhez hol csatlakozhatott még egy ugyancsak gazdagon díszített kendő rész is, amelyre a szemüvegspirálok kapcsolódhattak? Egyik válasz az, hogy a fejfedő hátsó szekciójából lefelé lógott egy kendő, vagy inkább egy könnyebb anyag és ennek az aljára kerülhettek volna fel súlyként, ami a fej-hát dísz kategóriát erősítené. A másik lehetőség az, hogy nem kerültek fel a fejdíszre, hanem az öltözet más részére applikálták fel őket, erre a gyakorlatra azonban nincsen párhuzamunk. Érdekes megnézni, hogy a solti lelet alapján rekonstruált fejdísz után, a két vizsgált ékszer együttesben, milyen bronz tárgyak maradnak még, amiket a viselet további részének rekonstruálásához felhasználhatunk. Az U8 esetében 4—7 pánsíp lemez,107 egy félhold alakú csüngő, egy torques, 3 kisméretű pödrött szélű lemez és 8 szemüveg spirál. Közülük a torques helye egyértelmű. Az U72 sírban 8 pánsíp alakú lemez és 2 kis méretű, pödrött szélű lemez található, valamint 4 szemüvegspirál,108 aminek az eredménye, hogy megint 10 kisebb méretű lemez és a szemüvegspirálok maradnak. Ez az egybeesés jelenthet egy vagy több olyan ruha elemet, ami ehhez a típusú fejdíszhez hozzátartozott. A legfőbb lehetőség a már említett fátyol vagy kendőszerű fej-hát dísz, amelyeknek a sírból való előkerülése a Perjámos-kultúra sírjainál109 figyelhető meg (4. tábla 1). Ilyen rekonstrukciót szokás a Vatya-kultúra nyugati szomszédja, a mészbetétes kerámia kultúrájának a viseletével kapcsolatban is alkalmazni110 111 (4. tábla 3).TM Ezen a ponton át is lehet térni a férfi öltözet kérdésére. A férfi viselettel kapcsolatban azonban kevés információnk van. A Perjámos-kultúra területén a fejdísz viselet a férfiaknál is előfordul,112 de mégis a legfőbb mutatója a férfi presztízsnek a fegyver. A bronzkor idején felemelkedő harcos elitnek a jellemző fegyverzete a tőr és a balta, esetleg a lándzsa a területünkön. Ezt a fegyverzetet a tőrök képviselik a temetőben. A tőrös sírokban talált spirálgyöngyök feltételezik, hogy a fejfedő széléről lelógó spirálgyöngyök szokása a férfiak esetében is megjelenik. Ennél többet a férfi viseletről nem tudunk mondani. 103 Somogyvári 1997: 112-113. 104 Faragóné 1997:116. 105 Somogyi 2004: 365. 106 Primas 1977: 187-189. 107 Az összeolvadt darabok miatt a pontos szám meghatározása meglehetősen nehéz, négy bizonyosan, de még további három lehetséges. 108 Illetve 20 darab pityke, amelyeknek az elhelyezésére a fejdíszen is van még lehetőség, így ezek nem annyira relevánsak az adott szituációban. 109 Giric 1971: 53-as sír. 110 Kisné 2003: 64. 111 A teljes fejdísz rekonstrukció: 8. kép 6. A rekonstrukcióban használt párhuzamok: a fejdísz felső része a Solt-Szőlőhegyen feltárt sír rekonstrukciója, míg a hátsó, fátyolszerű rész a Mokrinban feltárt 53-as számú sír alapján. A rekonstrukció az U72 fémmellékleteit használja fel, kivéve az U8-ból kölcsönzött félhold alakú csöngőt és torquest. 112 Giric 1971: 222. 41
