Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Kovács Ágnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről
Kovács Agnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről Kovács Ágnes Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről A Cegléd 4/1. lelőhely Cegléd északkeleti határában, a Váróczi- és Hodula-dűlők területén található. Mielőtt a 4. számú főút Abonyt elkerülő új szakasza megépült, a 2003-2004 években megelőző feltárásra került sor a lelőhelyen, Gulyás Gyöngyi vezetésével. A 4. számú főút 78+800 és 79+210 km szelvények közötti szakaszán 34.722 m1 2 feltárt területen összesen 778 régészeti jelenség került elő, amelyek három különböző korszakból származtak. A lelőhely legkorábbi lakói a középső újkőkori, szakálháti kultúrához tartoztak, később szarmata, majd Árpád-kori település létesült ezen a területen.1 A feltárt jelenségek közül 255 objektum tartozik a szakálháti kultúrához. Az újkőkori település nagyjából sík területen fekszik, nyugati szélén egy mára kiszáradt patakmeder található. A neolit telep jelenségei a lelőhely teljes hosszán, a lelőhely nyugati szélétől a lelőhely keleti széléig megtalálhatók, a Cegléd 4/1. lelőhely keleti szélétől 700 méterre, az út nyomvonalán már egy másik középső neolit települést találtunk az Abony 60. lelőhelyen. Cegléd 4/1. lelőhelyen az újkőkori jelenségek nagy része, közel 90%-a 70-300 cm átmérőjű, 10-160 cm mély, ovális vagy kerek gödör volt. Ezek valószínűleg élelemtároló és agyagnyerő gödrök voltak, melyeket később hulladékgödörként használtak.2 A gödrök között elszórtan 15 zsugorított csontvázas sír feküdt, két gyereksírban spondylus korong, három sírban egy-egy nagyméretű, spondylus kagylóból csiszolt gyöngyszem, egy sírban pedig 10 darab apró gyöngy került elő.3 A település nyugati szélén kettős, „V”-keresztmetszetű árokrendszer részletét tárták fel. A lelőhely területén házként értékelhető jelenség nem került elő. A Cegléd 4/1. lelőhelyen - és a többi, Cegléd-Abony környékén feltárt középső neolit lelőhelyen, az Abony 8., Abony 49., Abony 60., Cegléd 4/8., Cegléd 4/9. lelőhelyeken is - megfigyelhető, hogy az újkőkori jelenségek a mai talajfelszínhez viszonylag közel fekszenek, már a humuszrétegben gazdag újkőkori leletanyagot találtunk. 1. számú töredék (1. tábla 1) Leírás: kívül téglavörös, belül sötétszürke, belül polírozott, hengeres nyakú, gömbös testű, nagyméretű arcos edény töredéke. A perem alatt rövid, karcolt függőleges vonalakból álló sor fut körbe, alatta vízszintes vonalak jelzik a szemeket, a szemek között kicsi, kúpos bütyökdísz ábrázolja az orrot. A száj karcolt, vízszintes vonal, alatta karcolt „M”, annak belseje vörösre festett, az arcábrázoláson is vörös festés maradványai láthatóak. Az arc szélén hosszúkás, téglalap alakú keretbe foglalt, karcolt, egyenes vonalak láthatóak, a nyak hátoldalán karcolt, átlós irányú, egyenes vonalak. A nyak alján karcolt, vízszintes egyenesekből álló szalag fut körbe, amit rövid, függőleges, karcolt vonalak tagolnak. Az edény hasán karcolt, ívelt vonalak, valószínűleg szalagdíszek indulnak, az ívek között vörös és fekete festés maradványai, az edény felületén utólag rátapasztott agyagréteg nyomai találhatóak. Előkerülés helye: 547. objektum, körülbelül 100 cm átmérőjű, kerek, íveken bővülő falú gödör, egyenes aljú, 90-100 cm mély. A gödör délnyugati felében a nyesési szinttől 20 cm mélyen paticsos omladék jelentkezett. A paticsos omladék alól emberi koponyacsont töredéke került elő, a gödör keleti felében feküdtek az arcos edény töredékei. A gödör betöltése a felső részén sötétbarna, paticsos-agyagos humusz, alatta nagy paticsrögökkel kevert, vörösessárga agyagsáv húzódik, a gödör alsó részén vörösesbarna, paticsszemcsékkel, 1 Dinnyés 2011; Gulyás-Dinnyés 2004. 2 Gulyás—Dinnyés 2004; Gulyás 2005. 3 Kovács 2011. 17
