Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból gyártmányairól. Tekintve, hogy a váci darabok jobb minőségűek, mint a megmaradt egri példány, lehet, hogy az egri darab másolata a vácinak, tehát a csoport Vácról Eger felé terjedt el. Ennek a kérdésnek a tisztázását egyéb analógiák előkerülése nagyban elősegítené. 7/a. csoport - A kétfejű sasos kályhacsempéhez tartozó csoportba nem sorolható töredék A 32. tábla 1. töredéke238 világossárgára-fehérre égett agyagból készült és sötétzöld ólommázas. A Patrona Hungariae-t ábrázoló darabon Mária és Jézus látható. A kompozíció egy kétfejű sas hasán viselt medalion alakú címerpajzsba van szerkesztve, így valószínűleg egy kétfejű sasos kályhacsempe részlete. Vácott jelenleg e darab egyedüli ismert képviselője a típusnak.239 Elképzelhető, hogy a kályha lebontása után a kompozíciót valamilyen módon (például medálként) új rahasznosították. A váci töredék zöld ólommázas párhuzama szintén Egerben240 található, ahol egy-két példány sorolható ebbe a csoportba. A sas hasán viseli az említett címerképet, karmában jogart és kardot tart. A töredék leírásában az agyagának a típusa és a kiégetés módja nincsen feltüntetve, de Kozák Károly megjegyezte, hogy „a nyomat nem elég éles.”241 Kozák a tárgyalt töredékkel együtt két másik kétfejű sasos kályhacsempét is bemutatott és kiemelte, hogy a három töredék zöld ólommáza eltérő árnyalatú és minőségű.242 A korhatározást segítheti, hogy ahogyan azt már korábban említettük, a jogar és kard szerepeltetése elsősorban a 18. századi ábrázolásokon vált általánossá, a 17. században azonban még ritkább.243 Az egri kályhacsempe valamikor a 17-18. század fordulóján vélhetően Egerben keletkezett.244 Kozák Károly egyéb töredékekkel együtt a Rákóczi szabadságharc utáni időszakra, a kályhák fiatalabb generációjának körébe sorolta.245 A tárgyalt darabot újabban Fodor László szintén a 18. század elejére keltezte.246 Az egri kályhákat a török kiűzése után állíthatták, amelyek aztán később, valószínűleg az átépítések miatt megrongálódtak, így lebontották őket és a püspöki palota aknáját töltötték fel velük.247 Kozák Károly szerint a kuruc időben számos kályhát lebontottak, és ezek a mélyebben lévő darabok az 1682-es évszámú, kétfejű sasos kályhacsempe körébe sorolható, korábban deponálódott darabok.248 Manapság a kályhák szándékos elpusztítása kevéssé tűnik valószínűnek. A korábbi kályhacsempéktől eltér a szabadságharc után készített kályhacsempék stílusa, amelyek közé a párhuzamként bemutatott töredék is tartozott. Az egri példány korhatározása alapján a váci töredék is nagy biztonsággal keltezhető a 18. század elejére. Szendrőn a sok kétfejű sasos csempe megléte összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a vár a királyé volt. Érdekes módon Ónodról ilyen típusú kályhacsempék nem ismertek, talán azért, mert az itteni vár magántulajdonban állt.249 Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kétfejű sasos kályhacsempék előfordulása nem kizárólag a királyi kézben lévő várakban jellemző. 8. csoport - Szent György-alakos kályhacsempék A Szent György-alakos csoportba tartozó töredékek közül tizenegy példányt mutatok be.250 A töredékek egyetlen típusba tartoznak. A kályha egyéb alkotóelemei nem kerültek elő, így további típusok elkülönítése nem lehetséges (32. tábla 2 - 33. tábla 7). 238 A 32. tábla 1. töredéke a Széchenyi utca 3-7. szám alatti kutatások során a Duna-parton lévő meddőhányóban bukkant fel. Lehet, hogy másodlagosan került a Széchenyi utcába, mivel e darabon kívül kétfejű sasos kályhacsempe a hozzáférhető városi anyagban nincs. Közölve: Miklós 1991e: 100 (48. tábla 7). 239 A 15. tábla 7. számú, lépcsős profilú peremtöredék is a Széchenyi utca 3-7. szám alól származik, és mivel a váci várból előkerült, „Alcsoportba tartozó kétfejű sasos kályhacsempék peremére hasonlít, így ebbe a csoportba soroltam be. Feltehetőleg a 32. tábla 1. töredékének a körébe tartozó kályhacsempék peremrésze is ilyen lehetett, mivel a 32. tábla 1. töredékének egri analógiáján a perem ugyanilyen kiképzésű. Kozák 1963a: 179 (53. kép); Kozák 1963b: 165 (53. kép). 240 Kozák 1963a: 179 (53. kép, Ltsz. 60.4.1, mérete: 21,5x21x5,5 cm); Kozák 1963b: 165 (53. kép). 241 Kozák 1963a: 178. 242 Kozák 1963a: 176. 243 Kozák 1963a:166. 244 Kozák 1963a: 178-179,194. 245 Kozák 1963a: 176,178-179. 246 Havassy (szerk.) 2002: 86 (Kát. 80, Fodor László leírása). 247 Kozák 1963a: 178-179; Kozák 1963b: 128. 248 Kozák 1963a: 175,176 (49. kép), 178-179. 249 Tomka 2005b: 62; Tomka 2011b: 595. 250 A csoportba összesen 18 töredék tartozik. 137
